Három bécsi kerületben is klímavédelmi zónákat hozott létre a főváros, ami azt jelenti, hogy itt új épületeket csak megújúló energiával szabad építeni, 2030-ra pedig minden negyedik háztartásnak napenergiával kell működnie - derül ki Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményéből.
Az osztrák főváros ezzel a lépéssel is közelebb kíván kerülni az általa kitűzött célhoz, nevezetesen, hogy klímavédelmi mintavárossá váljon. A zöld zónákat idén nyáron kezdték el kijelölni, eddig a második, a hetedik és a tizenhatodik kerület egyes részein. Ezekben a városrészekben az újépítésű házakban az olaj- és gázalapú fűtés és melegvízellátás nem megengedett.
A hűtés, fűtés és vízmelegítés vagy távhőenergia-szolgáltatással oldható meg, vagy megújúló energiaforrásokból fedezhető, mint például napenergia, biomassza, vagy geotermikus energia.
A tervek szerint a következő év közepéig a maradék húsz bécsi kerületben is kialakítanak klímavédelmi zónákat, az osztrák főváros ezen kívül támogatást nyújt a már meglévő épületekbe felszerelt napelemek után is. A cél az, hogy 2030-ra minden negyedik háztartás napenergiából fedezze áramszükségletét.
Ezt a gyakorlatot Bécs legnagyobb energiaszolgáltatója, a Wien Energie is alkalmazza. A társaság 230 napelem-rendszert birtokol, amivel idén júniusig eddig példátlan mennyiségű áramot termelt: 13.800 megawattórát, hatvan százalékkal többet mint az ezt megelőző évben. Ez az árammennyiség egyedül elegendő lenne a nyolcadik kerület, a Josefstadt majdnem összes házartásának ellátására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.