Kóbor Léna: Úgy érzem, kinyílt egy világ
Az elmúlt fél évéről vallott őszintén Kóbor János lánya, Léna, aki egyre jobban élvezi a színpadot, táncol, énekel, és emellett még vadonatúj terveket is szövöget.
Fél évvel ezelőtt hatalmasat fordult a világ a csupán 16 éves Kóbor Lénával. Mecky gyönyörű lánya a szemünk előtt érett tehetséges előadóvá, akit a címlapokon túl, ma már leginkább a színpadon vehetünk szemügyre. Hiszen Léna fiatal kora ellenére ma már büszkén mondhatja el magáról, hogy főszereplője az Omega Musicalnek, a Gyöngyhajú lány balladájának.
„Fantasztikus érzés azon a bizonyos színpadon állni”
Az országosan turnézó musicallel Léna az édesapja zenei örökségét viszi tovább, ami mindig is vágyálma volt. Most, hogy már hónapok óta koptatja a színpadot, vajon milyen új tapasztalatot gyűjtött a 16 éves tini?
– Annak ellenére, hogy már 14 előadáson vagyok túl, még mindig izgatottan várom a következőt. Persze, már nincs olyan lámpalázam, mint az elején, és magabiztosabban megy minden, de az előadás izgalma nem változott.
Egyre jobban élvezem a színpadot, az éneket és a színészkedést
– kezdte lelkesen a mesélést Léna, aki még gimnazista, így számára is elkezdődött szeptembertől az iskola, de rendszerint jár ének, tánc és nyelvi különórákra.
– Mindig mesélik nekem, hogy a Papa azt mondogatta amikor még kicsi voltam, hogy „Ezt a gyereket majd nem lehet lelökdösni a színpadról.” Ezen persze mindig nevetünk, de igazából csak most érzem, hogy tényleg milyen fantasztikus érzés azon a bizonyos színpadon állni. Bármilyen pályát is választok a jövőben, a művészet biztos, hogy az életem része marad – tette hozzá a csinos lány, aki mindenben remekel, amibe belekezd.
Tánc volt az első „szerelem”
Édesapja elveszítése után Lénának a táncban, a mozgásban gyógyult a lelke, közben igyekezett végig képezni magát. A tánc rengeteget segített neki anno, és ma már van, hogy ő is segít másoknak, és eleget tesz egy-egy megtisztelő felkérésnek.
– Mindig imádtam táncolni és a musical mellett most is járok latin és hip-hop táncórákra. Így nagyon örültem amikor a gimnáziumom végzős osztályaiból – budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumból – ketten is felkértek táncolni a szalagavató bálra. Szívesen segítek nekik az ünnepségen – mesélte Léna, aki nagyon hálás a szüleinek.
Azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek.
– Hálás lehetek a szeretetükért, a biztonságért és lehetőségekért. Próbálok mindent maximálisan megtenni, a legjobban teljesíteni nem csak azért, hogy ők büszkék lehessenek rám, hanem azért is, mert én is így gondolom helyesnek. Persze, közben élvezem is mindazt, amit csinálok az iskolában és a színpadon is – tette hozzá Mecky lánya.
Saját keresete van
A zene mindig nagyon közel állt Lénához, akit édesapja kicsi kora óta támogatott, sőt, még a zeneszerzési próbálkozásait is örömmel fogadta. Léna egyelőre azonban új dalok helyett most az iskolára, az éneklésre és a táncra összepontosít.
Magával ragadott a musical világa és szeretném fejleszteni a színészi képességeimet. Úgy érzem kinyílt egy világ, ahol nem csak a tánc és az ének létezik, hanem a próza is.
– Nyitott vagyok bármilyen új kihívásra és szerepre a színpadon – mesélte zárásul a mindig mosolygós lány, akire édesapja, Kóbor János is biztosan büszke, ha figyeli odafentről. Mecky lánya nem csak tehetséges, hanem céltudatos is, mi több: az immáron önálló keresetét Léna egy számlán gyűjti, és nemsokára eljöhet a pillanat, egy régóta dédelgetett álmát fogja megvalósítani a saját jövedelméből...
