Kiss Gergely: Néha érződik nálunk a nőuralom

Nagy megtiszteltetésként élte meg Kiss Gergely, hogy ilyen sokan eljöttek A nemzet aranyai (12) bemutatójára. A sajtóvetítés után felidézte lapunknak, miben rejlett az álomcsapat ereje.

– Felülmúlta a várakozásaimat, hogy ekkora érdeklődés övezi a filmet. Példázza azt az érzést, ami bennünk van: az alázat a mi erőnk, egymás iránt, a sportágunk iránt. Mi jobban kritizáltuk magunkat, mint a közvélemény, ugyanakkor fontosak voltak a visszacsatolások. Különleges kapocs alakult ki köztünk: nem úgy voltunk barátok, hogy egymás kutyájára vigyáztunk, hanem a bajtársiasságunk volt a fontos, hogy egy kacsintásból tudtuk, mi a következő feladat. Soha nem veszekedtünk, a nézeteltéréseket meg tudtuk oldani. Óriási volt a közösség iránti elköteleződésünk. Napi szinten találkozunk ma is a munkában, de mindenki éli a saját életét, nem járunk egymás lakásába meccset nézni, ellenben így is iszonyú erős kapocs van köztünk minden életszakaszban.

„Jó emberek a gyerekeim, fölnézek rájuk”

Gergőék családjában minden szinten jelen van a vízilabda szeretete. Mindhárom lány az édesapa nyomdokaiba lépett.

– A feleségem is játszott, az apósom életműdíjas edző, a két lányom is vízilabdázik, már a kicsi is jár edzésre. Nagy öröm a családnak, hogy készült egy ilyen mozifilm, amelyhez Zákony S. Tamás Sydney után kezdte gyűjteni az anyagot. A gyerekeim korosztálya is várja, többet ér mentálisan, mint egy edzés – mosolygott.

Az olimpiai bajnok leszögezte, hogy a gyerekeinek nem kell őt utánozniuk.

– Csinálják azt, amit ők szeretnének, de azért tegyenek meg a lehető legtöbbet. 

 Apaként igyekszem jó fej lenni, de ha kell, szigorú vagyok. Jönnek a korosztályos problémák, de a gyerekeim jó emberek, fölnézek rájuk. Iskolai és sportszinten vannak negatív példák, gyerekek, akinek sok mindent megengednek a szüleik, elfogadhatatlanul élnek. A lányaim azonnal látják, hogy ez nem követendő; rendben van az értékrendjük.

„Amikor csak tudunk, mi öten együtt vagyunk”

Az öttagú család aktívan él. Az édesapa elárulta, mi az összetartásuk és a példaértékű működésük kulcsa.

– Akárcsak az olimpiai győzelmünk, a család is csapatmunka! Vannak viták, hisztik mindenki részéről, de a vége az, hogy megoldjuk az adott feladatot. 

Néha érződik a nőuralom is nálunk, vannak cicaharcok.

 A helyzetet fokozta, hogy öt éve elveszítettük édesapámat – magyarázta Gergely, akinek így már nincs lehetősége olyan gyakran férfitársaságban lenni, mint korábban. – 

ez kicsit nehéz. Amikor csak tudunk, mi öten együtt vagyunk: élvezzük a pillanatot, és boldogok vagyunk. Nagy terveim vannak a feleségemmel arra az időszakra is, ha már kirepültek a gyerekek: színház, utazások, városlátogatások, naplementék – mosolygott.