Erről az 5 magyar nőről neveznek el utcákat Budapesten

Öt nő, egy feminista, egy festőművész, egy költő, egy pedagógus, és az első női ügyvéd kap utcanévtáblát a fővárosban. Még így is főként férfiak nevét viselik a közterületek Budapesten – írja az enbudapestem.hu.

Dirnfeld Jankának a Corvinnál, a VIII. kerületben lesz tere. Ő az 1904-ben alapított Feministák Egyesületének egyik oszlopos választmányi tagja, az Egyesület titkáraként egyik fő szervezője volt az 1913-as Budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszusnak. Rendszeresen publikált az első hazai feminista lapban, „A nő és a társadalom" című újságban, ahol a nők számára szerinte a leginkább megfelelő munkaköröket is összeírta. Testvérével együtt túlélte a holokausztot, majd a háború után segített újra szervezni a Feministák Egyesületét. 1921-ben az USA-ba emigrált. Hosszú ideig a VIII. kerületi Népszínház utca 21. szám alatti házban lakott.

Gyenes Gitta festőművész, grafikus volt. Budapesten Karlovszky Bertalannál, majd Nagybányán, Bécsben és Rómában tanult. Rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon tárlatain, porcelánfestéssel is foglalkozott. Lakásán művészeti szalont tartott fenn, melynek rendszeres látogatója volt Karinthy Frigyes és József Attila is. Zuglóban a Gyarmat utca 2., később az Amerikai út 74. szám alatt lakott. Lefestette József Attilát, aki Gyenes Gitta Luca lányához írt verseket.

Radák Olga 1943-ban hunyt el. Az Erzsébet Nőiskola (a Teleki Blanka Gimnázium elődje) tanára, igazgatója, pedagógiai szakíró volt. 1923-ban az Erzsébet Nőiskola épületében működő tanárképző főiskolára került. Amikor ezt az intézményt 1928-ban Szegedre helyezték, választania kellett a szegedi főiskolai tanárság és az Erzsébet Nőiskola újjászervezése, igazgatása között. Az utóbbi mellett döntött, és tizenöt éven át állt az intézmény élén.

Hajnal Anna 1977-ben, 70 éves korában halt meg. Költő volt, versei a háború előtt a Nyugatban jelentek meg, mentora Babits Mihály volt. Verseskötetei mellett elbeszéléseket, műfordításokat és gyermekverseket is kiadott. Több versét a Kaláka együttes és Halász Judit zenésítette meg.

Ungár Margit 1969-ben hunyt el, ő volt az első magyar ügyvédnő. Már a tanulmányai során számos nehézséggel kellett megküzdenie. Az egyetemi felvételinek például előfeltétele volt, hogy mindenből kitűnő legyen – miközben a férfiaknál ez nem volt kikötés. Aztán a fővárosban szeretett volna tovább tanulni, amit nem engedélyeztek, így előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta jogi tanulmányait. 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt. Tevékeny részese volt annak a beadványnak, amelynek célja a nők választójogának megadása és szabad pályaválasztásuk törvénybe iktatása volt.

Ezt felismerve tavaly májusban parkot neveztek el a 7. kerületben Janikovszky Éva íróról, sétányt a 11. kerületben Nemes Nagy Ágnes költőről, de utcanévtáblát kapott Lakatos Gabriella táncművész, világhírű balerina, Kosáryné Réz Lola konzervatív feminista írónő, műfordító, és Madzsarné Jászi Alice táncpedagógus, a magyar gyógytorna alapjainak megteremtője is.