Kiderült, melyik hazánk legszebb verandás parasztháza

év tájháza
PUBLIKÁLÁS: 2019. szeptember 28. 09:26

A Magyarországi Tájházak Szövetsége a veszprémi Lackó Dezső Múzeum – Bakonyi Ház gyűjteményének ítélte az Év Tájháza elismerést 2019-ben. A jövő évben alapításának 85. évfordulóját ünneplő veszprémi Bakonyi Ház, mint a Dunántúl első, illetve a magyar nyelvterület második tájháza a később muzeológiai tudományággá fejlődő „magyar skansen" – gondolat egyik korai példája. Mára tudománytörténeti, múzeumtörténeti és egyben várostörténeti jelentőséggel is bír.

Veszprémben a Bakonyi Háznak és a Laczkó Dezső Múzeumnak is otthont adó Erzsébet-ligetben 1935-ben felépített parasztház kezdettől fogva állandó néprajzi kiállítással működött. Megszületését elsősorban annak köszönhette, hogy a múzeum állandó kiállításában kevés lehetőség volt a gazdag néprajzi anyag bemutatására. 1935-re egybehangzó célként fogalmazódott meg a néprajzi kiállítóhely igénye, illetve a műtárgyak eredeti rendeltetésének, funkcionális környezetének, életterének bemutatása.

A Bakonyi Ház udvari homlokzata Forrás: Tájházszövetség, Laczkó Dezső Múzeum

A Bakonyi Ház három osztatú lakóépület, boltíves tornáccal, a Veszprém környéki népi építészet jellegzetes, viszonylag fejlett típusa, amely különösen a kisnemesi falvakat jellemezte. Közvetlen mintája Simon István, Öcs községben álló lakóháza volt. A ház építésének és történetének teljes korabeli dokumentációja rendelkezésre áll, a kiállítóhely teljes története rekonstruálható. Az 1930-as, 40-es években a Bakonyi Ház a tudományos közvéleményben a „népies szellemben" épített bemutatóhelyekkel szemben a hiteles néprajzi ház egyik mintapéldája lett.

Forrás: Babják Tamas/Tájházszövetség, Laczkó Dezső Múzeum

A Bakonyi Ház közadakozásból épült, Veszprém vármegye és Veszprém város közönségén túl 11 ipari vállalat, szervezet, illetve számtalan magánszemély járult hozzá. A veszprémi iparosok és kereskedők munkájukkal segítették a ház építését. Ma azt mondanánk, hogy cselekvő közösségek munkáját dícséri, közösségi részvételen alapult a létrejötte. 1935 augusztusában a Veszprémi Ünnepi Hetek keretében került sor az átadására, ettől kezdve népművészeti – háziipari bemutatóhelyként is működött. A hátsó szobában berendezett csutorás műhelyben Illikman József, az utolsó veszprémi csutorásmester dolgozott, városi rendezvények alkalmával pedig helyi viseletbe öltözött fiatalok tartottak bemutatót a házban, tehát korát megelőzve, interaktív kiállítóhelyként fontos színtere volt a városi és a vármegyei identitás felmutatásának.

Forrás: Babják Tamas/Tájházszövetség, Laczkó Dezső Múzeum

A tervező Linzmayer György építészmérnök volt, a kiállítást Nagy László múzeumőr készítette, a berendezést lakószoba, konyha és csutorásműhely alkotta. 1951-ben Vajkai Aurél koncepciója alapján átalakították a házat. Az első szoba tornácról nyíló ajtaját befalazták és a helyiségbe a konyha felől nyitottak ajtót. A festett bútorzatot kisnemesi lakáskultúrára jellemző keményfa faragott bútorokra cserélték. 1970-ben a szabadtéri néprajzi múzeumok létrejöttével is megőrizte különleges értékét, ekkortól tekinthető egy igazi „parasztháznak a nagyváros szívében". 1983-ban újabb átrendezésre került sor S. dr. Lackovits Emőke kutatási eredményei alapján és vezetésével. A ház ekkor lett a református kisnemesi lakáskultúra bemutatóhelye, amely arculatát a mai napig megtartotta.

Forrás: Babjak Tamas/Tájházszövetség, Laczkó Dezső Múzeum

A népi kultúrát hajlamosak vagyunk időtlennek, ősinek, öröktől fogva létezőnek látni. A hátsó szobában 2016-ban nyílt kiállítás „Időtlen idők!?" címmel, amely dr. Schleicher Veronika tervei alapján készült, ezt a képet kívánja árnyalni, néhány úgynevezett „évszámos" tárgy bemutatásával. A kiállításban felvetett kérdések a történeti időben megragadható és magát meghatározó népi kultúra sokarcúságára irányítják a figyelmet.

A ház környéke ma etnobotanikai oktatókert, amely a környékre jellemző vadon élő, illetve termesztett növényekből ad válogatást. A mintegy kétszáz növényt úgy válogatták össze, hogy minél sokoldalúbban mutassa be a helyi paraszti kultúrában és folklórban betöltött szerepét. Az elmúlt években a Bakonyi Ház népszerű városi rendezvény helyszínné vált, elsősorban a mobil kemence révén, nagy népszerűségnek örvend a kenyér- és langalló sütés. A hagyományok és népszokások átadása a fiatalabb generációknak, óvodás és iskolás csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások szintén emelik az intézmény kulturális életben betöltött jelentős szerepét.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.