Középkori hétköznapok Tatán

múzeum
PUBLIKÁLÁS: 2013. április 18. 13:02
Középkori hétköznapok Tatán

Tata és térsége középkori hétköznapjait bemutató tárgyakból nyílt állandó kiállítás csütörtökön a Kuny Domokos Múzeumban. A tárlaton láthatunk zsoldosoktól származó 600 éves játékzsetont, korabeli cserépkályhát és étkezési villát, amelyet akkori ritkasága miatt a halott mellé temettek.

A tatai várban nyílt kiállítás egy kisebb része Árpád-kori leleteket is bemutat, ereklyetartó mellkeresztek kerültek elő az 1093-ban említett tatai bencés monostor környékéről. Az anyag túlnyomó része azonban a Baj határában lévő Öreg-Kovács hegyen feltárt nemesi udvarházból és a mellette álló körtemplom temetőjéből való, a XIII. századtól a XVI. század végéig tartó időszakból. A körtemplom melletti temetőből több mint 300 sírt tárt fel Petényi Sándor, a múzeum régésze, a baji önkormányzat és a Természetes Életmód Alapítvány támogatásával. A sírokból származnak a bemutatott ruhadíszek, övek, csatok, csörgők, ezüst pecsétgyűrűk.

A vár naplementekor Fotó: Páth Dániel / Travelo Forrás: Travelo

A nemesi udvarház gazdasági központként is működött, a szolgaszemélyzetnek otthont adó épületben összedőlve, de eredeti állapotában találtak meg egy 16 századi, bögreboltozatos kályhát. A restaurátorok az ép szemek alapján újragyártották az összes elemet és a kiállításon a teljes kályhát láthatjuk, valamint metszeti rajzon mutatják be, miért hívták a szerkezetet bögreboltozatosnak.

Petényi Sándor elmondta, hogy a feltáráskor a tűztér alá rakva edénytörmelékeket talált, a készítők fazekakat törtek a lábazatba, hogy a kályha jobban tartsa a meleget. A cserepekből aprólékos munkával két, szinte teljesen ép edényt sikerült összeállítani. A mezőgazdaságot ép kapa, ekevas, sarló és fejsze mutatja be, illetve találtak ösztökét is, amivel az ekevasat a ráragadt földtől megtisztították. Az iparra főleg a famegmunkálás volt jellemző, ma is használható lenne a kiállított fűrész, a cigányfúró, a kalapács és véső.

A mindennapi élet tárgyai közül ritkaságnak számít egy sírból előkerült étkezésekhez használt villa, amelyet Mátyás előtt nem használtak Magyarországon, a sülteket kézzel ették. Az evőeszközt a király felesége, Beatrix honosította meg, és roppant gyorsan elterjedt, de akkor még olyan szimbolikus értéket képviselt, hogy az elhunyttal együtt eltemették. Nagyító alatt nézhetünk meg egy különleges érmét. A régész elmondta, ez egy Nürnbergben vert játékzseton, amelyet valószínűleg a tatai várba helyezett zsoldosok hozhattak magukkal. A lovas életmódot számos sarkantyú, zabla eleveníti fel, valamint több tárgy utal a templom berendezésére.

A tárlatra az épület vakolatából is kimetszettek egy darabot, amelynek egyik részlete nagyító alatt árulja el, hogy a még nedves rétegbe belenyomódott a korabeli kőműves ruhája. A mintázat alapján régészek a ruhát vászonkötésű bordacsíkokkal ellátott lenszövetként azonosították.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.