Zajterhelés: Vérnyomásunkat rontja az állandó közúti ricsaj

Nagyvárosokban ma már az tűnik fel, ha túl nagy a csend. Évről évre növekszik a zajterhelés, aminek a lakók akkor is ki vannak téve, ha nem akarják. Bő tíz év után most újra felmérték a népesebb városok zajszennyezésének mértékét. 

A legforgalmasabb helyeken a forgalom magasabb is lehet, mint 80 decibel. Ez olyan hangos, mintha valaki egyfolytában a fülünkbe kiabálna. A nagyvárosok közül talán Pécs az egyetlen, ahol a legutóbbi, 2007-es zajfelmérés óta csendesebb lett a közlekedés. A szakemberek úgynevezett konfliktustérképet készítettek, amiken bejelölték – sárga és piros színnel –, ha legalább öt decibellel több a zajszint a határértéknél, ami nappal 63, éjszaka pedig maximum 55 decibel lehet. A főváros főleg pirosban „pompázik”, ami azt jelenti, hogy szinte állandó a 65 decibel körüli zajterhelés.

– Fontos tudni, hogy ezek nem konkrét méréseken alapuló adatok, hanem az átlagos, és állandóan ismétlődő vagy fennálló zajok modellezése – tudta meg a Bors dr. Béres Andrástól, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. A felmérések csak a közúti, vasúti forgalomra és az üzemi területekre vonatkozóan készültek el, a reptéri zajoknak pedig csak egy része „szerepel”, hiszen a nemzetközi repterek­-nek külön kötelességük ezt elkészíteni.

Az elfogadhatónál jóval nagyobb ricsajt kénytelenek az emberek elviselni, főként Budapesten: a 21 agglomerációs településsel együtt nappal egymil­liónál is több ember él 55 decibeles zajszint felett, éjszaka több mint 790 ezer ember álmát zavarja a forgalom morajlása. De Győrben és Miskolcon is a népesség fele szenved az állandó zajtól: Győrben nappal 65 ezer, éjszaka több mint 47 ezer ember.

Miskolcon nappal 89 400, éjszaka 69 800 embert érint a zajszennyezés. Az érintett önkormányzatoknak ezért megoldást kell találnia: a forgalmas útszakaszoknál, ahol van tér, zajvédő falak segíthetnek az ott lakókon, ha viszont nincs erre mód, ott ablakot kell cserélni. A zajforrás a közlekedés esetében persze akkor szűnne meg, ha többen használnának elektromos járműveket. Míg ahol csend honol, ott azt kell vizsgálniuk, hogyan tartsák azt meg.

Hiába az 55 decibeles határérték, legalább kétmillió ember, azaz a magyarok negyede él nagyobb zaj mellett, miközben ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes. 

Így hat ránk az állandó zaj (decibelben)

30 dB: romlik a koncentrálóképesség, nő a fáradtságérzet

65 dB: nő a vérnyomás, fokozódik az anyagcsere

90 dB: károsodnak a hallószervek, fejfájás, álmatlanság

120 dB: fizikai fájdalom lép fel

160 dB: átszakad a dobhártya

175 dB: nem éljük túl

Zajszintek (decibelben)

Óraketyegés 20 dB

Halk rádiózás 50 dB

Társalgási beszéd 60–70 dB

Kiabálás 80–100 dB

Zongora 60–95 dB

Faipari marógép 95–103 dB

Légkalapács 105 dB

Kézi köszörű 104–106 dB

Repülőgép 135–140 dB