Vita és verekedés helyett: Így szóljon rá idegenekre, hogy viseljék a maszkot

A második hullámban tomboló koronavírus-járvány azokat is megterheli, akik nem betegedtek meg. A bénító páni félelem, a napjainkat átszövő és megterhelő rengeteg szabály fárasztó és idegesítő, talán nem is csoda, hogy egyre több a tettlegességig fajuló vita akár ismeretlenek között is. A legélesebb a maszkot viselők és a maszkot tagadók vitája, annak ellenére is, hogy bizonyítottan a maszkviselés a járvány megfékezésének elsődleges fegyvere. Egy magyar apuka még szeptember közepén fejelt le egy kórházi portást, mert az kötelességtudóan rászólt, hogy ha be akar menni az intézménybe, húzzon maszkot.

Szintén szeptemberi a történet, amikor egy fér­fi maszk nélkül tért be egy bolt­ba, ahol az eladó hölgy fi­gyel­meztette a szabályokra, erre a vásárló kést rántott.

Október közepén történt, hogy a 64 éves N. Máriát azért fe­nyegette meg egy nagydarab férfi agyonveréssel, mert a boltban le­csúszott a maszkja, és nem takarta az orrát. Maszkot viselni mu­száj, a boltosoknak, sofőröknek, intézményi portásoknak pedig kötelező is erre figyelmeztetni a hozzájuk betérőket, ahogy a tömegközlekedési járatokon is gyakran hangzik el az utastársaktól: Ve­gyék fel a maszkokat!

De mégis ilyen előzmények után hogyan tehetjük meg ezt úgy, hogy közben ne kelljen attól tartanunk, hogy megfenyegetnek vagy megütnek? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust kérdeztük.

Neveltetés kérdése

Az, hogy ki hogyan viszonyul a szabályokhoz és mennyire tartja be őket, neveltetés kérdése.

– Minél egyszerűbb körülmények közül származik valaki, annál valószínűbb, hogy nem fog maszkot viselni, hanem in­kább hárítja a felelősséget, bagatellizál, velük a legnehezebb – kezdte Makai, hozzátéve, aki zsigerből, erőből és indulatból utasítja el a szabályokat, arra szép szóval hatni aligha lehet.

Rájuk inkább a büntetés lehetősége hat – mondta, arra biztatva mindenkit, ha ilyesmivel találkozik, legelsősorban higgadtan, udvariasan és tőmondatokban kommunikáljon, majd próbálja oldani a helyzet feszültségét.

– Mondja például azt: „Megkérhetem, hogy vegye fel a maszkot a maga és az én érdekemben?” Majd tegye még hozzá ezt is: „Nem piszkálásból mondom, nekem is elegem van a szabályokból, én is alig kapok benne levegőt”– tanácsolta a szakértő.

Ne utasítson!

Makai hangsúlyozta, semmiképp se fenyegetőzzön, azzal nem fog célt érni.

– Ha nem hivatalos szerv, semmi joga nincs utasítgatni. A második mondattal viszont azt erősíti a maszkot nem viselőben, hogy egy csapat, egy cipőben járnak, együtt küzdenek a bajban. Ennek a mondatnak nem haragot és dühöt, hanem együttműködést kell kiváltania.

Nem győz a jó

Ha valakinél ezekkel a szép szavakkal sem ér célt, ne vegye fel a kesztyűt, mert az csak elindítja a lavinát és csak egy érzelmi indulattal teli veszekedés lesz belőle, mint a fent említett esetekben is.

– Az ilyen vitáknak csak na­gyon elenyésző esetben van jó kimenetele. Fel kell tudnia mérni a helyzetet, azt, hogy beszélgetőpartnere alkalmatlan arra, hogy felfogja, miről is van szó. És tudatosítani, hogy az egyszerű ember indulatos és agresszióval reagál. A megoldás pedig bizony az, hogy vagy hátrébb kell menni egy tömegközlekedési járművön, vagy bizony le kell szállni. Ez nem megalázkodás, hiszen a cél az, hogy magát megvédje a ví­rustól, így ez végül teljesül is – mondta a pszichológus.

A szerelőkkel a legnehezebb?

A postások, vízóraleolvasók és biztosítási kárszakemberek, egyszóval a hivatalos helyről érkezők munkaköri kötelessége maszkot viselni, és ezt meg is teszik. A szerző saját tapasztalata viszont az, hogy egy-egy lazább mesterember bizony kérésre sem veszi fel a maszkot, sőt, nevetség tárgyává teszi azt, aki ezt kéri tőle. Ha például hárman is kellenek a hiba elhárításához, az már olyan kritikus idegen tömeg egy lakásban, ami nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben üdvös.

– Az otthonunk esetében lehetünk keményebbek, határozottabbak, és semmiképpen ne adjuk fel a szabályainkat! Itt nem lehet vicceskedve tálalni a kérést, bizony szükséges a határozottság közvetítése. Érthető, hogy frusztráló például az, hogy ha az adott mesterembert elküldjük, hetekig nem találunk mást, de akkor is a mi felelősségünk az, hogy megvédjük magunkat és ezáltal a szeretteinket is – mondta dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.