Városi legenda - ki fognak halni a vörös hajú emberek

Fiatal még a vörös gén

Úgy becsülik, hogy az első vörös hajú emberek körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Ezzel a barnákhoz és feketékhez, de még a szőkékhez képest is igen fiatalnak számítanak. A vörösek többnyire fehér bőrűek, szeplősek és érzékenyek a napfényre.

Egyes tudósok ugyanakkor arra jutottak, hogy génjeik valójában a Neander-völgyi embertől származnak, úgy 35 ezer évvel ezelőttről, amikor is találkoztak a mai emberek őseivel, a cro magnoni emberrel. A Föld népességének elenyésző része, nagyjából 1-2 százaléka vörös hajú. Legtöbbjük Európában él, főként Britanniában: Angliában 6 százalék, Írországban 10, Skóciában 13 százalék a vörös hajúak aránya.

Esős klíma tehet róla?

A tudósok szerint azért van több vörös hajú ember a brit szigeteken, mert az esős, felhős klíma miatt szükségük volt arra, hogy a napfényből elérhető D-vitaminból a lehető legtöbbet hasznosítsa a szervezetük. A bőrük is ezért világosabb az átlagosnál, hiszen ezeken a területen kevésbé károsak a napsugarak. A vörös hajért összességében a melanocortin1 receptor felel.

A globális felmelegedéssel viszont egyre több a napsütés a bolygónkon, így a szóban forgó génre sincs már akkora szükség. Egyes brit kutatók szerint ebből kifolyólag a gén módosulni fog, majd végleg eltűnik a vörös szőrzettel együtt. A kutatások alapján ez vár a szőkékre is, akiknek a „kihalását” a 2200-as évek elejére datálják.

A tudósok többsége szerint mindennek nincs tudományos alapja, a vörösek csak úgy halhatnak ki, mint bárki más, vagyis ha már nem lesznek képesek egészséges utódokat nemzeni. Noha az említett gén nagyon ritka – hiszen mindössze csak 50 százalékban öröklődik –, és úgy a férfinak, mint a nőnek rendelkeznie kell vele, várhatóan még több ezer év múlva is léteznek majd vörösek.

Műtéteknél óvatosan!

Fábián Tünde szakorvos szerint sem kell tartani attól, hogy eltűnnek a vörösek a Föld színéről, de az igaz, hogy több dologban is különlegesek.

– A bőrükre sokkal jobban oda kell figyelniük, mivel hajlamosabbak a bőrrákra. Ez a genetikai állományukból fakad. Az úgynevezett viking szál ezzel kapcsolatban helytálló lehet, mivel az őseik olyan területeken éltek, ahol kevésbé voltak kitéve a napfénynek. A D-vitamint a szervezetük képes nagyobb mértékben befogadni, és magának is előállítani, ezzel védve magukat a káros sugárzásoktól. Abban nem vagyok biztos, hogy kevésbé bírják a fájdalmat, de a műtéteknél oda kell figyelni, mivel vérzékenység léphet fel náluk – például – egy szülésnél. Az igaz, hogy nagyjából harmadával kevesebb hajszáluk van, mint a más hajszínűeknek, ámde ezek sokkal vastagabbak – mondta a Borsnak a szakember.

Boszorkánynak hitték, elégették őket

A múltban úgy tartották a vörösekről, hogy balszerencsét hoznak másokra. Az ősi Egyiptomban egyenesen úgy vélték, hogy emberek és idegen lények közös leszármazottai. Az ókori Görögországban a vöröseket vámpírnak bélyegezték. Ennél is rosszabbul jártak azok a vörös hajú európai nők, akik a középkorban jöttek a világra: a papok sokukat boszorkánysággal vádolták meg, és máglyán égették el. Egyes becslések szerint a XV–XVIII. század között legalább 45 ezer vörös nő halt tűzhalált.

De többen is voltak, akik sokra vitték a történelem során a feltûnô hajkoronával: Nero római császár, a trójai Szép Heléna, Kleopátra, William Shakes­peare, Napóleon Bonaparte, Winston Churchill és I. Erzsébet angol királynő is vörös hajú volt.