Színes Világ - Vezetőként és követőként viselkednek a vándorló madarak

Két személyiségtípusba osztották a vándorló gólyákat magyar és német kutatók attól függően, hogy vezetik-e a madárcsapatot vagy követik társaikat. A madarak vándorlásuk során kétféle módon haladnak: szárnycsapásokkal és siklással. Előbbi komoly izommunka, utóbbi kevésbé, de siklás közben folyamatosan csökken a magasság.

Ilyenkor jönnek képbe a felszálló légáramlatok, melyeket kihasználva a gólyák újra a magasba törhetnek. Azok a gólyák, akik ezeket a légáramlatokat jól felismerik, több száz kilométert is megtehetnek anélkül, hogy megmozdítanák a  szárnyukat.

Vezetők és követők

A vezető gólyák ügyesen feltérképezik a felszálló légáramlatokat és azokat a helyeket, ahol a magasba emelkedhetnek. Kissé szabálytalan az útvonaluk, mégis messzebbre eljutnak, akár egészen Nyugat-Afrikáig.

Míg a követők a vezetők nyomába eredve haladnak, ők nem vesződnek a felszálló légáramlatok felkutatásával. Szabályosabb is az útvonaluk, de a vezetőkkel ellentétben nem jutnak messze, általában az első melegebb pontnál, Spanyolországnál megállnak. Hogy követni tudják a vezetőket, többször kell csapni a szárnyukkal, hamarabb is fáradnak, ezért a vándorútjuk fele akkora, mint a vezető madaraknak.

Változnak a szerepek

– A követésnek és a vezetésnek is vannak hátrányai – kezdi Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoportjának és a Max Planck Orni­thológiai Intézet tagja, a kutatás résztvevője.

– A felfelé szálló légáramlatok felfedezésénél a gólyának bele kell repülnie a légáramba, hogy megtapasztalja az emelés mértékét. Így előfordul, hogy egy vezető gólya éppen kedvezőtlenebb emelésbe kerül, és így a többiekhez képest hátrányba kerül. Ilyenkor követővé válik és ő is profitál a többi vezető „munkájából” – magyarázza Nagy.

Hogy mitől függ, hogy egy gólyából vezető vagy követő válik, arra a kutatók sem tudják még a választ.

Melyikük lehet a jobb túlélő?

– Vannak olyan madarak, akik nagyrészt vezetnek, de ha úgy hozza a helyzet, hogy érdemes, akkor ők is követik a társaikat. Az már ritkán fordul elő, hogy egy követőből vezető lesz, de nem kizárt – hangsúlyozza a kutató.

– A vezetők közül egyesek egészen átrepülik a Szaharát is, míg a követők megállnak Spanyolországban. Az út afrikai része sok veszélyforrást tartogat, mint például a forró és száraz sivatag és a vadászat. Vajon a vezetők vagy a követők sikeresebbek a túlélésért folytatott harcban? Ez az egyik olyan fontos kérdés, amire a választ a kutatás folytatásától várjuk – mondta el Nagy.