Lázadnak, de követik a szülői mintát a fiatalok

Alföldi Péterné elhatározta, amikor felnőtté vált, hogy tudatosan mindent ellenkezően csinál, mint ahogyan őt nevelték.

– Ezt be is tartottam, és nem bántam meg. Soha nem ütöttem meg a gyerekeimet, kivéve egyetlen alkalommal a lányomat, amikor elcsavargott. És akkor eszembe jutott, hogy ez nekem milyen rosszul esett annak idején – számol be fogadalma megtartásáról.

Neki sikerült, ami keveseknek: szakított a szülői mintával.

Az elhíresült mondás azonban, miszerint nézd meg az anyját, vedd el a lányát, nem minden alap nélküli. Az Oregon Állami Egyetem (USA) három generációt vizsgáló kutatása kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik negatív szülői mintát kaptak, sokkal nagyobb arányban váltak antiszociálissá és követtek el bűncselekményeket felnőttként.

Az ilyen háttérrel felnövő gyerekek általában következetlen szülőkké váltak, akik nem tudták érvényesíteni akaratukat, gyermekeiket pedig negatív, kihívó viselkedés jellemezte.

Dohányzó szülőnek nagyobb valószínűséggel lesz bagós a gyereke akkor is, ha kiskorában utálta a füstöt. Az alkoholisták csemetéje vagy teljesen absztinens lesz, vagy szintén italos, középutat ritkán talál. Gyakran hallunk olyan családokról, ahol a kisebb korában rendszeresen bántalmazott gyermek szülőként verte a csemetéit, holott gyerekkorában százszor megfogadta: nem emel majd kezet rájuk.

Vagy olyan fiúról, aki mindig azt látta, hogy apja fűvel-fával csalja az édesanyját, megfogadta, hogy ő hűséges lesz majd, később mégsem tud kitartani a párja mellett. A pszichológus szerint természetes, hogy a fiatal felnőtt lázad, bírálja a szüleit, és különbözni akar tőlük, még akkor is, ha egyébként szeretetteljes légkörben nőtt fel.

– A praxisomban gyakran fordul elő, hogy azt mondja a páciensem: amikor nézeteltérésbe keveredik a párjával vagy a gyermekével, ugyanazokat a szavakat használja, mint a szülei, pedig hajdanán utálta hallgatni – mondja Csehák Hajnalka. – A szülői minta tudat alatt akkor is ott van bennünk, ha azzal tudatosan nem értünk egyet, és spontán megnyilvánulásainknál előtör. Sokan keresnek meg azzal, mit tehetnének, hogy ne olyanok legyenek, mint az édesapjuk vagy az édesanyjuk. Ám ez nem egy könnyű munka, hiszen ugyanakkor a beépült szülői értékrend adja a személyiség stabilitását. Lehetséges persze, de újra kell tanulni például a kommunikációt, és újra kell értékelni az emberi kapcsolatokat.