Kabbala – a világsztárok iránymutatója

A kabbala a zsidó miszticizmus egyik legrégebbi formája, és arra a tudásra épül, amely Ádámtól Noéhoz, majd Ábrahámhoz, végül Mózeshez került, aki Egyiptomból visszavitte Izrael földjére. Itt szóban terjedt tovább Salamon és Dávid király idejéig, amikor is az első írásos emlékek megjelentek.

A kabbala szó a héber lekabelből származik, amelynek jelentése: kapni valamit, illetve az, amit kapunk – ami a régi bölcsességek és tanítások átvételére utal.  

Vallástól független

Az ősi időkben a kabbala titkait beavatott mesterek adták tovább szájhagyomány útján a kiválasztott tanítványoknak. Később ezeket a tanokat írásban is rögzítették, és megszületett a két legfontosabb kabbalisztikus írás: A keletkezés könyve (Sepher Jezirah) és A pompa könyve (Sohar), amelyek a tanítások alapját képezik.

A kabbala a héber misztika évezredes bölcsessége, amelyet vallási hovatartozásától függetlenül bárki követhet. Tanításának kö­zéppontjában szimbólumrendszerek állnak, amelyek Isten és a mindenség titkait rejtik. A titkok a számmisztika segítségével fejthetők meg, a kulcsokat a Szentírás tartalmazza, amelynek betűi számoknak felelnek meg.

A kabbala szerint, ha megtanulunk olvasni a világ rendjében, közelebb kerülhetünk Istenhez, és jobban megérthetjük a világot. A tanítást alkalmazhatjuk önmagunk jobb megismerésére, fejlesztésére. 

Meghatározó kabbalisták vallják, hogy az ősi misztika tanulmányozása egy életre szól, és igazi elmélyültség szükséges hozzá. A tanok talán legismertebb hirdetője a 2013-ban el­hunyt Philip Berg rabbi, a Kabbala Központ vezetője volt.  

Piros karkötő

A kabbala a 12. század végén vált népszerűvé, elsősorban Dél-Európában, és nagy hatással volt a zsidó szellemi életre, közreműködött egyes irányzatok kialakulásában.

Bár az ősi hívők szerint a különböző talizmánok és amulettek viselése babonaság, a mai követők ragaszkodnak a tanítványok összetartozását jelképező, csuklóra tekert piros fonal viseléséhez. Ez a gyapjú- vagy pa­mu­t­szálakból sodort karkötő hitük szerint megvédelmez a betegségektől, a rosszakaróktól és a negatív befolyásoktól, színével pedig a vért, az életet és az egészséget jelképezi. 

Híres követők

A követői között egyre több világsztárt, művészt és sportolót találunk. A sort Madonna kezdte, aki katolikus családba született ugyan, de a kilencvenes évek vége óta a kabbala tanításait követi. Képzéseken vett részt, minden fontos döntése előtt konzultál mesterével.

Kizárólag kabbalavizet iszik (a megáldott víz állítólag tartalmazza az AIDS és a rák ellenszerét is), kab­balakarkötőt hord, illetve korábbi férjével, Guy Ritchie filmrendezővel ötmillió eurót adományozott, hogy Londonban Kabbala Központ épülhessen a tudomány hívei számára. Madonna ha­­tására Demi Moore is hosszú ideje tanulmányozza a zsidó tudományt, és csatlakozott a kab­balisták Los Angeles-i közösségéhez. Azt mondja, a titkos tan megváltoztatta az életét, és segítségével könnyebben vészeli át a mindennapi problémákat.

Jennifer Aniston szerelmi csalódásaira keresett gyógyírt a vallásban, és talált is. A Beckham há­zaspár, David és Victoria is belépett a kab­bala egyházba, majd megismételték há­zassági eskütételüket, ezúttal már zsidó szokások szerint. Mick Jagger rockzenész római katolikus családból származik, de ő is áttért a kabbalára, azóta viseli a piros kar­kö­tőt. Britney Spears még a nyakára is egy kabbala szimbólumot tetováltatott, ami a gyógyítás erejét jelképezi. 

De már a múltban is voltak ismert emberek, akik tanulmányozták a misztikus tanokat, a 15. században létrehozták a keresztény kabbalát is. Sir Isaac Newton például a kabbala jelképrendszerének segítségével számította ki a Bibliából Dániel próféta könyvének felhasználásával, hogy a világnak 2040-ben lesz vége. 

Állítólag kétezer éve megírták, hogy a tan ismert embe­reken keresztül terjed majd el világszerte… 

Divat és üzlet?

A kabbala nem külön vallás, ebbe bele kell születni. Éppen ezért egyes oktatók állítják, hogy a sztárok hitének semmi köze a zsidó valláshoz, az csak divat. A Kabbala Központot is sokan támadják marketingfogásai, milliós bevételei, pompás épületei miatt, meg azért, mert felszínes, popkulturális termékké silányította a zsidó misztikát. Ugyanakkor azt elis­me­rik, hogy „piacképes ter­mék­ké” tette a kü­lönböző irányzatok térhódí­tásának időszakában.