Jelzőrakétára gyakorolják az ágyúzást a hadihajós katonák

Ismét a Magyar Honvédség egyik különleges alakulatánál jártunk, mégpedig a Magyar Honvédség I. Tűzszerész és Hadihajós Ezredének Hadikikötőjében. Kí­váncsiak voltunk arra, hogy milyen feladatokat látnak el az itt szolgáló katonák. Természetesen az embereket védik, ám az ő feladatuk még ennél is összetettebb: víz alatt talált robbanószerkezeteket emelnek ki, árvízi mentőakciókban vesznek részt. Az ő munkájuk nagy része nem a nyilvánosság előtt zajlik, így keveseknek adatik meg, hogy láthatják őket eközben. A Vasárnapi Bors végigjárhatta a flottillát.

Adrenalinlöket

Aznap, amikor meglátogattuk a kikötőt, már az ébredés pillanatában izgatott voltam. Ma­gamba döntöttem egy bögre kávét, és már a nyakamba is vet­tem a várost, nehogy lecsússzak az erőlködő őszi nap első sugarairól. Persze nemcsak azért voltam izgatott, mert imádom az egyenruhás férfiakat, hanem azért is, mert érdekel a katonaság, és minden, ami ezzel kapcsolatos. Legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy felcsaphatok kormányosnak vagy  hogy az aknamentesítő hajó – legénységével együtt – útra kel velünk a Dunán. Ha még nem lett volna önmagában is nagy élmény, hogy egy hatalmas hadihajón állva nézhetem a Duna fodrozódó hullámait, fegyvert is adtak a kezembe, amellyel – miután elmagyarázták a biztonságos használatát – megengedték, hogy lőjek, persze vaklőszerrel. Amikor beültettek a légvédelmi gépágyúba, elmagyarázták a teendőket és megkaptam a parancsot a lövéssorozatra, akkor, ott pontosan tudtam, hogy nincs már megállás. Végérvényesen a honvédelem szerelmese lettem.

Vízi erőfeszítések

Persze amíg nekem szerelem ez a munka, a katonák számára na­gyon is komoly erőfeszítést jelent: a Du­nában rengeteg robbanótest van, amik az el­múlt időszak alacsony vízállása miatt nagyon gyakran a felszínre kerülnek.

– Ezeket általában felújításokkor találják meg, nagy tömegű, így pusztító sugarú szerkezetek, ezért is szükséges ilyenkor nagy területeket kiüríteni. Ha be­jelentés érkezik egy robbanószerkezetről, akkor tűzszerész búvárok földerítik, megkeresik és rögzítik, majd a hadihajós ezred legénysége kiemeli a fedélzetre. Ekkor érkeznek a tűzszerészek, akik a hajó fedélzetén hatástalanítják, majd beszállítják a kikötőbe, onnan pedig a központi gyűjtőbe – kezdi Bagi Szilárd alezredes, az ezred parancsnokhelyettese, hozzátéve: a gyújtószerkezetet általában sikerül kiszerelniük. Ha nem, hajóval a kikötőbe viszik, majd gépjárművel szállítják tovább a robbantási területre. Homokágyra fektetik, hogy minél kevésbé rázkódjon a robbanótest, ugyanis a víz alól előkerült robbanótestek legtöbbször meglepően jó állapotúak és működőképesek. Ez a munka alapos ismereteket igényel. – Ahhoz, hogy valaki elérje az első osztályú hadihajós fokozatot, hosszú évek kemény munkája kell. Ismereteikről évente számot kell adniuk – magyarázza Danyikó László őrnagy, az ezred törzsfőnökhelyettese, a kikötő parancsnoka.

Árvíz, Hableány

A hadihajós ezrednek más szervezetekkel is együtt kell működni. Árvíz esetén képesek ivóvízzel ellátni az elzárt területeket, ők viszik a homokzsákokat, és csónakokkal ôk szállítják azokat az embereket, akiknek a víz elmosta a házát.

– Borzasztó árvizek idején a lakosokat visszavittük csónakokkal, hogy megnézzék, mi maradt életük munkájából. Az idős emberek szemében ilyenkor ott van minden fájdalom. Szívszorító élmény – me­séli az ezred törzsfőnök­helyettese.

– Persze kutatómunkában is részt veszünk. Az elsők között voltunk a helyszínen, amikor elsüllyedt a Hableány. Ez is egy összehangolt munkafolyamat volt, amit csak a katasztrófa­-védelemmel, a rendőrséggel, civil szervezetekkel, és a Terrorelhárítási Központtal együtt tudtunk ellátni – mondta Danyikó László őrnagy.

Jelzőrakétára lőnek

A katonák nemcsak itthon dolgoznak, a külföldi kiküldetései­ken is – Irakban, Afganisztánban vagy Koszovóban – bármikor szükség lehet az itt megszerzett tudásukra.

– A légitámadást úgy gyakoroljuk, hogy jelzőrakétákat lö­vünk ki, így a katona gyakorolni tudja a légi cél lövését a hajókon rendszeresített légvédelmi ágyúval – magyarázza Koch Norbert főhadnagy, a hadihajós alosztály megbízott parancsnoka.

– Vízi célra is kell lőni, ilyenkor gyakorlásképpen a saját flottánk tűzszerész járőrhajóira célzunk vaklőszerrel, de nem mindig a közvetlen találat a cél, hanem természetesen az, hogy az el­lenséget eltántorítsuk az erede­ti céljától, és abbahagyja a támadást.

Ezeket a légvédelmi eszközöket próbáltuk ki mi is. Az ágyú 60 lőszert ürít ki hat másodperc alatt, ráadásul a kezdőse­bessége eléri az óránkénti 720 kilométert.

Modern hajózás

Két hajót is felújított a Magyar Honvédség az elmúlt időszakban. Mindkettő AN2-es típusú, 1953-as gyártmányú magyar fejlesztés. A legenda szerint a vietnami háború idején az amerikaiak elkezdték másolni ezeket.

– A hajókat felújították, a mo­dernizálás volt a fő cél, így navigációs rendszert is kaptak. Egy 3D-s multibeam rendszerű mélységmérőnk is van, a folyó medrét lehet vele felderíteni – kezdi Nagy Richárd őrmester, a Csepel tűzszerész járőrhajó parancsnoka.

– A hajó 42 kilométert képes megtenni óránként, ez gyorsnak számít. Ezzel a hajóval viharok idején a Balatonon is szoktak jár­őrözni, így a robbanótestek kiemelése mellett emberek mentésére is fel kell készülni a katonáknak.

Zárásképp kipróbálhattam, milyen kormányosnak lenni. Őszintén? A suszter maradjon a kaptafánál, nekem ez marad szerelem.