Ismeretlen a rák a százéves vilcabambai indiánoknál

90 évesen is gyereket csinálnak a hunzák

A hunzák Pakisztán északi részén élnek. Az itt lakók egészséges és természetes életszokásokat követnek. Nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást és a daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 éves korukban is nemzőképesek. Nincsenek or­vosaik és kórházaik, mégis százéves át­lagéletkort érnek meg.

A bőségesen termő zöldségeket és gyümölcsöket, a gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül, nyersen fogyasztják, húst alig esznek. Egyáltalán nem használnak cukrot és sót. Hosszú éle­tük titka a munka, s az örökös mozgás mellett a mértékletes táplálkozás. 

Az erjesztett birkatejre esküsznek az abházok

Grúzia területén élnek az abházok, akik szokatlanul magas, százéves életkorukról ismertek. Az ő hazájuk Abházia. Egy kecske-, tehén- vagy birkatejből, erjesztéssel készült főzetből isznak naponta egy-két pohárral. Az ételek frissessége az, amit fontosnak tartanak. Cukrot és vajat sem fogyasztanak, és sóból is csak na­gyon keveset. Igen keveset esznek, sosem eszik túl magukat, mivel veszélyesnek tartják.

Kevesebb mint 2000 kalóriát fogyasztanak naponta, míg az Egyesült Államokban sokan ennek a kétszeresét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az abházok általában igen erős emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, alaposan megrágják az ételt – írja a rejtelyekszigete.com.

Ismeretlenek a fejlett világ betegségei

Vilcabamba egy kicsi, nehezen megközelíthető ecuadori város az Andok vonulatai között fekszik. Az itt élő indiánokat alig támadják meg pusztító betegségek. Nem szenvednek rákban, szív- és cukorbetegségben, nincs agyvérzés, májzsugorodás, szenilitás, érelmeszesedés, sem egyéb olyan kór, mely az úgynevezett fejlett világban élők között oly gyakori.

Így végigélhetik azt az időt, ami az embernek adatott – nem ritkán több mint egy évszázadot. Vilcabamba népe szegény, a völgylakók mégis magabiztosságot sugároznak. Étrendjük feltűnően hasonlít a szintén nagyon egészséges abházokéhoz. A fehérje és a zsiradék szinte itt is növényi eredetű.

Csaknem teljesen vegetáriánusak. Szinte egyáltalán nem fogyasztanak húst és vajat. A mindennapi étrendjük a nyugati emberéhez viszonyítva kalóriaszegény, nincsenek közöttük túlsúlyos emberek.

Húsevés nélkül is erősek a serpák

A Himalája meredek lejtőinek lakói a rendkívüli fizikai állóképességükről nevezetesek. A burgonyafélék jelentik fő terményüket, ez a serpa nép élelmezésének alapja.

A birka- és kecske­nyájaktól, valamint a jakcsordáktól a serpák tejet és sajtot nyernek, mellyel kiegészítik az étrendjüket. Húst nem fogyasztanak, a buddhizmus szigorú formáját követik.

Mindig marad hely a hasukban a japánoknak

Okinawán él a világon legtöbb száz évnél idősebb ember, itt a legmagasabb az átlagéletkor, náluk a legegészségesebbek az idősek és a legalacsonyabb a rákos és a szívbeteg emberek aránya. Nyugaton az emberek gyakran csupán azért esznek, hogy elűzzék az unalmat. Okinawán azonban teljesen más módon gondolkodnak a táplálkozásról. Sosem tömik ma­gukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban.

Mindemellett alacsony kalóriabevitel jellemzi őket. Halat hetente többször esznek, tejtermék és hús szinte nem is kerül az asztalukra. Ezen kívül nagyon kevés cukrot és zsiradékot fogyasztanak, margarint pedig egyáltalán nem.