Fejrúgás kell ahhoz, hogy matekzsenik legyünk? – Városi legenda

Hallott már az emberről, aki sosem tanult zenét, de egy agyrázkódás után igazi zongoravirtuózzá vált? Vagy a mesterséges kóma után bonyolult matematikai számításokra képes Hágen Andrásról? Egy rejtélyes szindróma szuperképességeket ad a kisebb agysérülésen átesett embereknek.

Bukottan lett zseni

Bár a savantizmus hihetetlenül ritka, Magyarországon is van ismert eset: Hágen Andrásról ráadásul a Bors írt először két évvel ezelőtt. 19 éves korában súlyos fejsérülést szenvedett, egy focimeccsen betört a koponyája. Hetekig kómában és mesterséges altatásban feküdt, mi­után a bal halántéklebenye sérült meg.

András két éve úgy emlékezett vissza a Borsnak, hogy a baleset után elfelejtett beszélni, jobb oldalára pedig lebénult. A férfi végül felépült, beszélni is újra megtanult, élete pedig nem várt fordulatot vett. – Észrevettem, hogy olyan dolgokat értek meg, amiket addig nem. Matematikából sosem voltam jó, buktam is belőle, fizikából is épphogy megvolt a kettes – mesélte András.

– A balesetem után viszont a legbonyolultabb valószínűségszámítási és játékelméleti feladatokat is megértettem. Több publikációm megjelent – mondta lapunknak. András egy ideig őrültnek tartotta magát, de kérdéseire végül dr. Gyarmathy Éva, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa adott választ: savant-szindrómában szenved.

Mint az Esőember

A savant-szindrómát körülbelül úgy kell elképzelni, mint ahogyan a legendás Esőember című filmben Dustin Hoffman figurája – aki egyébként autista – viselkedik. A savantizmus jelenségéről annyit tud az orvostudomány, hogy minden esetnél a fejet ért trauma és az azzal járó kisebb agysérülés vezetett valamilyen matematikai vagy művészi tehetség hirtelen megjelenéséhez.

Ezek jellemzően más mentális képességek csökkenésével vagy zavarával járnak. A szindrómát sokszor összekeverik az autizmussal, ami érthető, hiszen az esetek felénél egyszerre van jelen a két rendellenesség. A savant-szindróma lehet velünk született és szerzett is. Utóbbiból mindössze harminc-negyven dokumentált eset létezik, amiben teljesen normálisnak tűnő személyek szenvednek erőteljes traumát az agyuk bal oldalán.

Mind agyasak vagyunk

A szindróma egyik leghíresebb esete Orlando Serrell, akit 1979-ben, 10 évesen egy baseball-labda talált halántékon, és azóta bármilyen dátumról meg tudja mondani, hogy az milyen napra esett.

Sosem magolt be hozzá naptárakat, semmi trükkje nincs a számolásra, hanem egyszerűen csak megjelenik előtte a válasz. Derek Amato 40 évesen egy úszómedence betonjába verte be a fejét, és amikor felépült a súlyos agyrázkódásából, azt vette észre, hogy virtuóz módon tud zongorázni. A férfi előtte még csak zenét sem tanult soha.

Jason Padgett amerikai bútorasztalos egy kocsmai verekedésben szerzett csúnya fejsérülést. Felépülése óta végtelenül bonyolult geometriai alakzatokat is képes lerajzolni. Leigh Erceg festőművész lett az agysérülése után. Egyedi stílusának az a titka, hogy látja a zene hangjait és hallja a színeket.

A rendellenesség létezése azt jelenti, hogy mindannyiunkban zseniális, de kihasználatlan szellemi kapacitás rejtőzik. De ehhez minimum egy jókora kupánvágás kell. Mi lesz akkor, ha a tudomány eljut addig, hogy ezeket a hihetetlen képességeket biztonságosan is elő tudja hozni belőlünk? Mindenki zseni lesz. 

Henriettát az összes iskola elutasította

Fajcsák Henrietta veleszületett savant-képességekkel rendelkezik: kiemelkedő vizuális és verbális képességekkel bír, ugyanakkor születése óta kommunikációs zavarokkal küzd. Gyerekkorában az összes általános iskola visszautasította. Mára Seth G. Henriett néven számos könyv és vers szerzője. Életét és művészetét többek között a francia költő Arthur Rimbud-éhoz hasonlítják, mert gyermekkori autizmusa mellett fennálló, különleges képességekkel bíró atipikus savant személyiségjegyei miatt hatással volt mindarra, amit ma autizmusnak és savant-szindrómának hívnak.

A cikkhez kapcsolódó véleményünket itt olvashatja el.