Élő sejtekben szaporítják az új típusú koronavírust - Több bevált gyógyszer is hatásosnak bizonyult

Emberi váladékból nyerték ki

A kutatók egy új típusú vírus megismerésekor komoly és aprólékos munkálatokat végeznek. Ahhoz, hogy egy vírust mélyrehatóan tanulmányozni tudjanak, tulajdonságait megismerjék, nem elég az, hogy mintát vesznek a vírust tartalmazó emberi váladékokból, hiszen ezek a minták szennyezettek, más vírusok és baktériumok is megtalálhatóak bennük. A vírust tehát „izo­lálni” kell, vagyis mesterséges körülmények között kell szaporítani.

Az izolálás technikailag azt jelenti, hogy mintavétel után a szennyeződésektől mentes vírust különböző sejttenyészetekre oltjuk, hiszen a vírusok csak élő sejtekben szaporodnak. A további munka során csak a még nem ismert, vizsgálni kívánt vírust akarom szaporítani – magyarázza dr. Rusvai Miklós virológus, aki negyven éve oktat virológiát.

A sejttenyészetek olyan folyékony tápoldatok, melyek különböző emberi vagy állati sejteket tartalmaznak. Ezeket a sejteket erre szakosodott internetes „szupermarketekből” rendelik meg a kutatók az alapján, melyiket tartják ideálisnak az adott vírus szaporodásához.

A sejttenyészet mélyhűtve, fiolákban érkezik hazánkba a laboratóriumba, ahol felélesztik, tápoldatba helyezik, és naponta ellenőrzik az életképességét. A magyar kutatók több ilyen sejttenyészetben is szaporodásra tudták bírni a vírust.

– Akkor sikeres az izolálás, ha a vírus fenntartható és szaporodik, vagyis ettől kezdve bármennyit létre tudnak belőle hozni. Ez nem könnyű művelet, mivel folyamatosan új és új, élő sejteket kell rendelkezésükre bocsátani ahhoz, hogy elszaporodjanak. Vannak válogatós vírusok, vagyis néha nehéz megtalálni azokat a sejteket, amiket szeretnek. Szerencsére az új típusú koronavírus többféle sejtben is képes szaporodni – mutat rá a szakember.

De miért kell szaporítani ezeket a vírusokat?

Azért, mert az a vírusmennyiség, amit az emberi minta tartalmaz a vírus megismeréséhez, tanulmányozásához, többnyire nem elegendő.

– A tanulmányozás mellett azért is fontos a szaporítás, mert a vírus gyengített vagy elpusztított változata lehet későbbiekben a vakcina, nem beszélve arról, hogy a vakcina teszteléséhez is szükség lesz a kórokozóra. Úgy lehet tesztelni a vakcinát, ha megfertőzzük a már korábban beoltott teszt­alanyt, és vizsgáljuk, hogy megakadályozza-e a betegség kialakulását a vakcina hatására létrejött védettség.

Biztonságot nyújt a hosszadalmas teszt

Először is fontos tisztázni, hogy mi a különbség vakcina és gyógyszer között.

– A vakcinát azért fejlesztik ki, hogy megelőzzék a betegséget, de ezeket egészséges emberekben, a védettség kialakítására használják. A gyógyszer pedig a betegek kezelésére szolgál. A vírus izolálása lehetővé teszi a hazai vakcinafejlesztést, ugyanis a hagyományos vakcinák többsége nagy koncentrációjú vírus, melynek ártalmasságát megszüntetjük, majd beoltjuk a páciensekbe, ez által arra késztetve immunrendszerüket, hogy ellenanyagot termeljenek. Ha a beoltott ember ezzel a kórokozóval a későbbiekben találkozik a környezetében, akkor az im­munrendszer már gyorsan felismeri, így a szervezete már védekezni fog ellene – világít rá Rusvai professzor.

Még egy évig kell kísérletezni

A vakcinát több országban is próbálják előállítani, de még sehol sincs teljesen kész. Több nemzetközi cégnek is van ígéretes oltóanyagjelöltje, ezek áprilisra vagy májusra ígérik az új típusú koronavírus elleni vakcina tesztelésre alkalmas változatát. A szakértők szerint az a tesztoltóanyag elkészülte után még minimum egy év a kísérletezés, és az engedélyeztetési folyamatok. De miért ilyen hosszú idő?

– Mivel ezeket a vakcinákat emberekbe oltják be, nagyon fontos a tesztidőszak. Először különböző állatfajokon kísérleteznek, és majd csak azt követően tesztelhetik önkénteseken, hogy több állatfajon már eredményesen működött.

Természetesen vemhes állatokon is tesztelik, hogy megtudják, van-e bármiféle magzatkárosító hatása. Ha nincs, terhes nőkön is tesztelni kell, majd a terhesség végét biztosan ki kell várni. Az ártalmatlanságot kétséget kizáró módon bizonyító vizsgálatok után jöhetnek a hosszadalmas engedélyeztetési folyamatok – mondja a szakember.

Érthető, hogy a vakcinát nem szabadíthatják rá az emberiségre a fenti tesztek nélkül, hiszen egy hibás vakcina széleskörű alkalmazásának beláthatatlan következményei lehetnének.

A gyógyszer gyorsabban elkészülhet

A vakcinát megelőzésre fejlesztik a tudósok, a gyógyszerek pedig hatásos fegyverek lehetnek a kórokozók legyőzésében a már megbetegedett emberekben.

a gyógyszer valamilyen vegyület, amit különböző gyógyszergyárak állítanak elő. Ezek a szerek a szervezetbe már bejutott vírust pusztítják el, vagy csökkentik a szaporodását. A gyógyszerek hatékonysága jól tesztelhető a szövettenyészeteken, ha a vírust már izolálni tudtuk. Az ígéretes gyógyszeranyagot hozzáadják a sejttenyészethez, hiszen a vírus ott sem fog tudni szaporodni, ha a gyógyszer megfelelő. A sejttenyészetek után állatokon tesztelik a gyógyszereket, s csak ez után önkénteseken – magyarázza a virológus.

A szakember szerint a gyógyszer bevetésére azért kerülhet gyorsabban sor, mint a vakci­náéra, mert korábban már más betegségek ellen kifejlesztett, és az engedélyeztetési folyamaton már átesett hatóanyagokat tesztelnek az új típusú koronavírus ellen. Ezek között több hatásosnak bizonyult már a jelenlegi vírus ellen. Ezeknél nem lesz szükség a hosszadalmas engedélyezési procedúrákra, hiszen ezeket korábban már engedélyezték.

* * *

A koronavírussal kapcsolatos legfrissebb híreket ide kattintva találja!

Napi összefoglalónk pedig itt olvasható.