Mi a különbség az „albán fagyi” és a főzött fagyi között? Megmutatjuk!
Általában ahogy beköszöntenek a nyári melegek, máris fejvesztve rohamozzuk meg a fagylaltozókat. Ez nem a legmegfelelőbb döntés, hiszen sokszor nem tudhatjuk, milyen fagylaltot kanalazunk olyan boldogan. Tudod, mi az albán fagyi ismertetőjele?
Az „albán fagyi” a szakemberek szerint az, amikor a fagyizó tulajdonosok olyan hatalmas és felfújt fagyikat árulnak, amiknek köze sincs érdemileg a fagylaltokhoz. Manapság pedig még nehezebben lehet megállapítani, melyek azok az „albán fagyizók”, ahol a látvány mindent visz, de a beltartalom már korántsem olyan, mint a külcsín.
Csillog-villog az „albán fagyizók” portékája?
A szakértők szerint azonban számos jel árulkodik arról, ha egy fagylalt valódi, hiszen azt főzik. A fagylaltfőzés folyamata pedig az alábbi procedúrákat tartalmazza.
A legfontosabb alapanyag az otthoni fagyihoz vagy szorbéhoz a friss, szezonális gyümölcs: őszibarack, kajszibarack, meggy, eper, málna
– mondta korábban a lapunknak Somodi János cukrász.
A kézműves fagyizókban minden egyes íz saját recept alapján, gondosan összeállított arányokkal és főzési időkkel készül. A valódi pisztácia például sosem rikító zöld, hanem enyhén barnás-zöldes – hiszen nem színezékből, hanem valódi magból van.
Az igazi fagylalt ráadásul sűrűbb, krémesebb és kevesebb levegőt is tartalmaz, mint a látványos, de gyenge minőségű társai. Emellett pedig egy jó fagylalt nem esik össze pillanatok alatt, nem rikító színű és nem tocsog a mesterséges aromáktól.
Ezzel szemben a rossz minőségű fagylaltok semmilyen beltartalmi értékkel nem rendelkeznek, szintetikusak, mesterséges anyagokból, aromapasztákból, színezékekkel, térfogatnövelőkkel készülnek.
Mégis ehhez képest sok magyar fagyizóban éppen ezek az árulkodó jelek köszönnek vissza. Az „albán fagyizókban” ugyanis a színek szinte neonfényben úsznak, az ízek pedig túl harsányak, és a fagylalt is néhány perc alatt „lefolyik” a tölcsérről.
A Pénzcentrumnak adott interjújában Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke kitért arra a problémára is, hogy nehezen lehet szűrni az „albán fagyizókat”.
Már 500 forint körül is találni minőségi fagyit, viszont jellemzően egy gombóc ára inkább 550-600 forint körül mozog. Ha 500 forint alatt kínálják, akkor már lehet gyanakodni, de sajnos már olyan közel van az „albán” ár is a minőségi fagylaltárakhoz, hogy ezek alapján nem lehet kiszűrni. A nagyon élénk, rikító színek, a sokszor díszítés nélkül feltornyozott fagylalthalmok és a hatalmas adagok, mind legyenek elrettentő jelek
– fejtette ki, majd hozzátette, hogy a nagyobb probléma ebben az, hogy az „albán fagyik” nemcsak minőségben gyengék, hanem akár egészségre ártalmas anyagokat is tartalmazhatnak.
Ezért most szerepeljen itt pár tipp, hogy biztosan jól belődd, mely helyeken kapsz igazi, jó minőségű fagylaltot. Az igazi fagylalt ugyanis az alábbi szempontoknak biztosan megfelel.
- Természetes színezetű – a pisztácia például sosem rikító zöld, hanem enyhén barnás-zöldes;
- Kicsit olvad – ha túlzottan fagyos a gombóc a tölcsérben, akkor az gyanús lehet;
- Egységes állagú – ha kristályos vagy vizes a fagylaltod, akkor az már olvadt és újrafagyasztott lehet.
Egyes fagyizókban az is gyanús lehet, ha szinte minden íz egyformán intenzív, hiszen akkor egyik sem tartalmaz valódi alapanyagot. Egy minőségi eperfagyi például apró magokat, gyümölcsrostokat is tartalmazhat – nem csak „eperízű habot”.
