Velkei Nikolettán életmentő műtétet hajtottak végre. A 45 éves nő minden vágya, hogy felnevelhesse 14 éves lányát, Lillát. Egy hónap telt el az életmentő műtét óta. Megosztotta a Borssal, hogyan érzi most magát.

„Az elmúlt egy év maga volt a pokol”

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászalsószentgyörgyön élő anyuka három évvel ezelőtt elviselhetetlen fájdalmat kezdett érezni a háta közepén a két lapockája között és a mellkasában. Egy éve pedig megkapta a diagnózist, kiderült, hogy a szörnyű hátfájása a syringomyelia egyik tünete, ami miatt ciszták képződtek a gerincvelőben, ez kihat az ízületeire is, a műtét előtti hónapban már kerekesszékbe kényszerült.

Az elmúlt egy év maga volt a pokol. Szinte minden hónapban kórházban feküdtem, a fájdalom állandó társam volt. Olyan érzés volt, mintha egy végtelen harcot vívnék, nemcsak a testemmel, hanem a lelkemmel is. Mégis, valahol mélyen mindig ott élt bennem a remény, hogy eljön a nap, amikor végre jobb lesz

– árulta el.

Velkei Niki — Niki a műtét után egyből lábra tudott állni Fotó: beküldött

A műtét csak egy hosszú út kezdete volt: „Minden könnycsepp egy lépéssel közelebb visz a célhoz”

Niki életmentő műtétjét Spanyolországban vállalta egy specialista. A felmerülő költségeket a család nem tudta kifizetni; ezért hatalmas összefogás szerveződött érte. A Metropol cikke nyomán és Niki adománygyűjtő Facebook-oldala segítségével rengeteg ember csatlakozott a gyűjtéshez. Kicsivel több, mint egy hónap alatt összegyűlt a szükséges 8 millió forint, így a családanya esélyt kapott arra, hogy visszakapja az életét. Férjével kiutazhatott Barcelonába, ahol szeptemberben elvégezték rajta a beavatkozást. Niki a műtét után azonnal lábra tudott állni. Nem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire hálás mindenkinek, aki segített neki. A tünetei egyre rosszabbodtak, azonban a sikeres műtétnek köszönhetően már nem romlik tovább az állapota, sőt akár javulhat és teljesen meg is gyógyulhat.

Ez az út sokkal nehezebb, mint amit valaha el tudtam volna képzelni. Nemcsak a testemmel kell harcolnom, hanem önmagammal is. Újra és újra meg kell találnom az erőt, hogy tovább menjek, még akkor is, amikor a testem és a lelkem egyaránt fel akarja adni.

Tudom, hogy van miért küzdenem. Tudom, hogy minden egyes izomfájdalom azért van, mert vissza kell állni a testemnek, minden könnycsepp egy lépéssel közelebb visz a célhoz a fájdalommentes, teljes élethez, amit annyira vártam.

„Soha ne add fel!”

– Szeretném, ha mindenki tudná, hogy a gyógyulás nem egyenes, rögöktől mentes út. Vannak hullámvölgyek, amik néha úgy tűnnek, soha nem érnek véget. Ha bárki is hasonló helyzetben van, neki azt üzenem: Soha ne add fel! A legnehezebb pillanatokban is van remény. Ha kilátástalannak tűnik is, van kiút. Nekem is volt és ezért örökké hálás leszek azoknak, akik végig velem voltak, támogattak és hittek bennem, még akkor is, amikor én magam elbizonytalanodtam – osztotta meg az édesanya a könnyeivel küszködve.

„A testem és a lelkem egyaránt fel akarja adni” – az életmentő műtét csak az első lépés volt Niki számára