Brutálisan megüthetjük a bokánkat: közel félmillióba kerül, ha kiszökik a kutyánk

Brutálisan megüthetjük a bokánkat, ha elszökik a kutyánk. Ez azért fontos, mert közeleg a szilveszter, amikor a tűzijátékok durrogása nagyon rossz hatással van az állatokra. Házi kedvenceink ilyenkor reszketve bújnak be az asztal alá, csak néhány harcosabb kutya támad rá a kapura, hangosan, már-már ordító erősséggel ugatva azért, hogy maradjon abba a durrogtatás.

Meg kell akadályozni a szökést

A felelős gazdik már rutinosak: igyekeznek elzárni, vagy biztonságos helyre tenni kedvenceiket arra a kritikus estére-éjszakára, amikor engedélyezett a tűzijátékok használata. A rutintalanok viszont joggal félhetnek attól, hogy véletlenül kinyílik a kerítés, és kiszökik a kutya, vagy egy hirtelen ásott gödör segítségével fogja menekülőre. Ezekben az esetekben már az állat tulajdonosán van a felelősség, hogy minél hamarabb megtalálja kutyáját. Lehetőleg úgy, hogy sem az eb nem okozott kárt, sem az állatnak nem esett bántódása.

Ötszörös emelés a büntetésnél

Sokak számára nem ismert az a tény, amely szerint 2021 elején jelentősen szigorították az állatvédelmi törvényt. A kulcs a kedvtelésből tartott állatok büntetési alapösszegének megemelése:

A jogszabály négy mellékletben részletezi a szorzókat, attól függően, milyen jogsértéseket lehet az állattartóra róni.

• Az alap szorzószám, amely a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozik, 1 és 3 közötti.
• Abban az esetben, ha a jogsértés a tartott állatlétszám kevesebb mint 20 százalékát érinti, akkor a szorzószám 1, de ha valaki például tíz kutyát tart és abból nyolc megszökik, akkor a szorzószám 3.
• Ha a gazdi nem szabályszerűen teljesít kötelező adatszolgáltatást (például nem tudja bemutatni az oltási könyvet), akkor 2-es szorzószámot alkalmaz a hatóság. Ha a kutyában nincs chip, azaz kötelező egyedi jelölés, abban az esetben egy hármast adnak hozzá a szorzóhoz.
• Az állattartó akkor is rosszul járhat, ha a jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségeit (például megfelelő méretű hely biztosítása) nem tartja be. Ekkor 2 és 4 közötti a szorzószám.

Fontos tudni, hogy a szorzószámok összeadódnak, így számítják ki a végső állatvédelmi bírságot: 75.000 Ft x (1 + 1 + 2 + 2) = 450.000 Ft lehet a legalacsonyabb összegű bírság. De ha szigorúbb ügyintézőt fogunk ki, aki magasabb szorzószámokat állapít meg, akkor akár 75.000 Ft x (3 + 1 + 3 + 4) = 825.000 Ft is lehet az állatvédelmi bírság, amelyet ha valaki nem fizet meg, akkor köztartozás címén adók módjára behajthatja a hatóság.

Eltiltás is lehet a vége

Állatvédelmi hatóságként elsősorban a Pest Megyei Kormányhivatal jár el, de a helyi önkormányzat jegyzője is intézkedhet, többek között szigorúbb tartási feltételeket szabhat meg a kutyatulajdonosnak, a szökés megakadályozása érdekében építési munka elvégzésére kötelezheti, sőt, akár állatvédelmi képzésre is elküldheti a gazdit. Ismételt jogsértés esetén pedig akár 2-8 évre is eltilthatják a renitens ebtulajdonost az állattartástól.