Csempészett magokból nőtte ki magát az 1 milliós magyar fenyőbirodalom

Habár az odáig vezető utat még számos ködfolt tarkította, illetve szürkítette, Surdra érve már szikrázó napsütés melegítette fel a novemberi ég felé nyújtózó fenyőfák deres csúcsait: nem csoda hát, hogy Kanász János, a település immáron 17 éve regnáló polgármestere különösen baráti hangulatban fogadott, majd kalauzolt végig minket ékszerdobozként imádott községén.

Hadifogoly csempészte be a magokat

– Nagyon elterjedt itt nálunk a fenyőfatermelés, hiszen az emberek szakértelmén túl a kiváló éghajlat, illetve az agyagos talaj is adott – kezdte beszélgetésünket Kanász János, hozzátéve, hogy az egész idestova 60 éve szökkent szárba, hogy stílszerűek legyünk. A legendárium szerint Petr Zilka, vagyis a nevét később Pagonyi Károlyra magyarosító 

amiket aztán Surdon ültetett el.

– Miután azokból kifejlődtek a facsemeték, kiosztotta őket a helyiek között, amiket az emberek további 6-7 évig gondoztak, majd túladtak rajtuk – magyarázta a polgármester, aki szerint mindezt, vagyis az abból származó pénzt látva a többi lakos is vérszemet kapott, így egyre többen kezdték követni a fenyőtermesztők példáját, akik előtt évről-évre jóval több munka áll annál, mint amennyit egy laikus feltételezne.

Évek munkájának gyümölcsét díszítjük

– Sokan azt hiszik, el kell ültetni a magokat, aztán bizonyos idő elteltével csak be kell rántani a láncfűrészt és már dől is a lé, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb – hangsúlyozta a község első embere. Igaz, először valóban ültetni kell, amit egy 2-3 éves növekedési folyamat követ, ezt követően azonban újfent ültetni kell: persze nem újabb magot, hanem a már fejlődésnek indult csemetét, ki a szabadba.

– Előtte persze fel kell szántani a földet, majd eltárcsázni és pétisózni is muszáj, sőt: sok helyen már trágyázzák is a talajt – fejtette ki Kanász János, hozzátéve, hogy a normand fajtát például 8-10 évig is gondozzák a gazdák, mielőtt értékesítenék a kivágott növényt. 

– tette hozzá a férfi.

1 millió fa „hullott el” tavaly

– Ami a fák kivágását illeti, nálunk november végén indul be a roham és december 7-9-ig tart: ennyi idő leforgása alatt 2021-ben például csaknem egymillió fenyőt termeltek ki, majd értékesítettek tovább a surdiak – büszkélkedett Kanász János, aki szerint a tőlük származó fák idén is az ország minden egyes városában felbukkannak majd, „az tuti”.

– Egyesek úgy gondolhatják, hogy a fák túl korán kikerülnek a földből, de mivel az idei év slágerterméke is a normand fenyő lesz, mindenkit megnyugtathatok: ez a típus egy hónapig is képes szép maradni a fűtött szobában – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a kevésbé tűrőképes lucot éppen ezért csak egy héttel később szabadítják majd ki a talajból.

Teljes foglalkoztatottság

Nem sok település mondhatja el magáról, hogy határain belül teljesen ismeretlen fogalom a munkanélküliség: Surdon mondhatni teljes körű a foglalkoztatottság, elvégre a lakosok 98 százaléka a fenyőfából (is) él. 

– jegyezte meg vendéglátónk, aki mintegy 20 ezer fenyő tulajdonosa.

– Itt szombat-vasárnap is dolgoznak az emberek, szóval le kalappal előttük: ahol van 30-40-60 ezer fa, ott az egész család be van fogva, beleértve a gyerekeket és időseket is – zárta beszélgetésünket Kanász János, aki szerint Surdon csak az nem dolgozik, aki nem akar, ilyenből azonban legfeljebb elvétve akad a településen.