Ezeket tuti nem tudtad II. Erzsébet királynőről: igazi technikai úttörő volt

A fiatal Erzsébet élete 180 fokos fordulatot vett, amikor tíz éves korában hirtelen trónörökösnő lett, apja uralkodása révén. Ekkortól több, a majdani királynői szereppel összefüggő kötelességnek kellett eleget tennie, de ezek sem tántorították el a technológiák iránti érdeklődéstől. Az ifjú hercegnő például a második világháborúban apja, VI. György király engedélyével önkéntesnek jelentkezett a brit hadsereg női részéhez, ahol sofőrként tevékenykedett és autószerelőnek tanult. Ez nemcsak azért volt szokatlan, mert ő volt az első a királyi családból, aki katonai szolgálatot vállalt, hanem azért is, mert az, hogy egy nő motorokat szed szét és kerekeket cserél, a társadalmi szerepek terén bekövetkező változásokat jövendölte előre.

A koronázását élőben közvetítették

II. Erzsébet királynő 1952-ben, apja halála után került a trónra. Haladó felfogását uralkodásába is átültette. Megengedte, hogy a BBC – a brit közszolgálati csatorna – élőben közvetítse a megkoronázását 1953. június 2-án. Ez volt az első koronázási ünnepség, amit valaha közvetített a televízió, így megteremtve a „Látni kell a tévében!” élményt. Világszerte több, mint 20 millióan nézték az élő adást, ezzel elősegítve azt, hogy a köztudatba bevésődjön a televíziózás.

Atom mellett, háború ellen

A világháború után nemcsak folytatódott, de mindinkább kiteljesedett az atomkorszak. II. Erzsébetnek így nehéz helyzettel kellett szembesülnie, hiszen a hidegháborús félelmek miatt Nagy-Britannia is rendelkezett atomfegyverekkel. De a királynő igyekezett bizonyítani, hogy az atomot jóra is lehet használni, ezt pedig megpróbálta megértetni népével is. 1956-ban ő nyitotta meg a világ első teljeskörűen működő atomerőművét, a Calder Hallt, ahol a bámészkodó látogatók és tudósok tapsa közepette kapcsolta be a létesítményt. Visszatérve a hidegháborúhoz, a brit kormány egy atomtámadástól tartva részletes tervet dolgozott ki arra, hova menekítsék ki a királynőt. Ehhez egy skót tóban építettek egy bunkert. Sőt, II. Erzsébet azt tervezte, hogy amennyiben kitör a III. világháború, ítéletnapi beszédet mond, amelyben felkészíti nemzetét a legrosszabbra.

Önnek új üzenete érkezett

A kilencvenes évek közepe-vége felé a világ felismerte az elektronikus levelezést, és rögtön bele is szeretett annak minden kényelmébe. Sokan azonban nem tudják, hogy a világ ezzel elkésett, mert ekkor a királynő már két évtizede e-mailezett. II. Erzsébet ugyanis 1976-ban – pár évvel azután, hogy az akadémikusok számára kifejlesztették az e-mailt ahhoz, hogy az egyetemeken belül tudjanak egymásnak üzenni – elküldte az első elektronikus levelet egy rendezvényen, amelyen a korai internethálózat angliai megjelenését ünnepelték. Később sem tett le az új technológiákról. Élő közvetítéseket engedett a királyi beszédekről – a szokásos karácsonyi beszédeit előre rögzítették – és engedélyezte az internet használatát az egész királyságban. Sőt, a koronavírus-járvány alatt rendszeresen csatlakozott online konferenciákhoz webkamerán keresztül, és előszeretettel fogadta ily módon is az embereket auidenciára.

A környezetvédelemért is felszólalt

Élete utolsó éveiben a királynő környezetbarát üzeneteket fogalmazott meg a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás miatt. II. Erzsébet áldását adta egy olyan kezdeményezésre, amely az egész Nemzetközösségben az erdők megőrzésére ösztönöz. Emellett a királyi birtokokon is fellépett a műanyaghasználat ellen, miután a népszerű természettudóssal, David Attenborough-val – akit kétszer is lovaggá ütött – dolgozni kezdett egy erdőkről szóló dokumentumfilmen. Ebből is látszik, hogy az uralkodó 70 éves és 127 napos regnálása alatt mindig alkalmazkodott a mindennapok kihívásaihoz és a technológia fejlődéséhez.