Kedden Kijevbe utazik a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök. Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes azért utazik az ukrán fővárosba, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel – közölte a varsói kormányfői hivatal.

A hivatalos közlemény szerint a politikusok az Európai Tanács nevében indulnak Kijevbe, az útról előzőleg Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztettek, a nemzetközi szervezetek, ezen belül az ENSZ révén pedig tájékoztatták róla a nemzetközi társadalmat.

A látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió „egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára”,
valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot – írták.

Fegyverszállításról is lesz szó a kijevi találkozón

A Mandiner információi szerint a kijevi utazás egyik legfontosabb témája az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás lesz. A lap úgy tudja, hogy a fegyverszállítás kérdése a versailles-i uniós csúcson is felmerült. A rendkívüli csúcstalálkozó zárónyilatkozata is sokat sejtető volt, az uniós vezetők ugyanis kijelentették, hogy további nyomást helyeznek Oroszországra és Fehéroroszországra a háború mielőbbi véget érése érdekében és belengették, hogy az eddig meghozott súlyos szankciókon túl készek további lépéseket is hozni.

A további anyagi támogatásra vonatkozó ígéret egyrészt azt jelenti, hogy például az ülésen Josep Borrell külügyi főképviselő javaslatára Charles Michel tanácsi elnök is felvetette, hogy további 500 millió eurót adjanak az Európai Béke Eszköz (EPF) javára, amelyből az eddigi 500 milliós fegyverszállítást és egyéb felszerelés finanszírozását már eldöntötték a vezetők.

A Mandiner arról értesült, hogy a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök kijevi látogatásának egyik témája a fegyverszállítás lesz.

A kijevi útról a magyar miniszterelnök is tudott, attól szándékosan tartotta magát távol, hiszen Magyarország nem akar közvetlenül részt venni az ukrajnai háborúban, még fegyverszállítások útján sem.

Jelzésértékű, hogy nem utazik Kijevbe sem a német kancellár, sem a francia elnök.

Magyarország területén keresztül nem lesz fegyverszállítás Ukrajnába

A magyar kormány már korábban döntött arról, hogy nem küldünk sem katonát, sem fegyvert, és nem engedjük azt sem, hogy rajtunk keresztül szállítsanak halált okozó fegyvereket Ukrajnába. Erről Szijjártó Péter legutóbb hétfőn beszélt, amikor úgy fogalmazott, hogy

az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások betiltása a biztonságot, „azok esetleges engedélyezése – ahogy a baloldal szorgalmazza– pedig a veszélyt jelenti”.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint „a fegyverszállítások veszélyességéről — ha korábban nem voltak vele tisztában – tegnap (szerk.: vasárnap) végérvényesen meggyőződhetett mindenki: az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak”.

A tárcavezető szerint „ha nem tiltottuk volna be a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarországon, akkor azok átadására a magyar-ukrán határon került volna sor, az pedig a tegnapihoz hasonló támadás veszélyét okozta volna Kárpátalja területén, a magyar-ukrán határ közelében”.

A baloldal fegyvert szállítana Ukrajnába

A baloldali politikusok kvázi egymásra licitálva beszéltek arról, hogyan kellene Magyarországnak beavatkozni a háborúba. Márki-Zay Péter a Partizán című YouTube-műsorban katonák küldéséről, az ATV-ben fegyverszállításról beszélt. Fekete-Győr András pedig már februárban a fegyverszállításokat szorgalmazta. De Gyurcsány volt honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc és uniós képviselője, Rónai Sándor is fegyvereket szállítana Ukrajnába. A Jobbik alelnöke pedig egy múlt heti lakossági fórumon arról beszélt, hogy hivatásos NATO-katonákat küldene Ukrajnába az oroszok ellen harcolni.

A fegyverszállítások miatt utazik Kijevbe a szlovén, a lengyel és a cseh kormányfő