Jövő évtől emelhetik az elvihető pontyok méretét

Az egész ország felkapta a fejét azon, hogy Csongrád-Csanád megyében 35 centiméterre emelték az elvihető ponty méretét. Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központjának főigazgatója a Bors érdeklődésére elmondta: maga a 35 cm nem egyedi eset, de országosan idén még biztosan marad a 30 centis alsó határ, terveik szerint jövőre gondolják át, hogy változtatnak-e majd a fajlagos tilalmi és méretkorlátozási szabályokon.

Védik a halakat

– A jogszabály lehetőséget ad rá, hogy a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezetek a méretkorlátozás tekintetében szigorítsanak. Ez azt jelenti, hogy a hasznosító az alsó méretkorlátozást megemelheti, illetve felső határt is meghatározhat. Utóbbi döntően a nagy méretű pontyok védelmét szolgálja – fogalmazott a Borsnak Dérer István, aki kiemelte: a Csongrád-Csanád megyei méretemelés nem sért olyan horgászérdeket, ami miatt közbe kellett volna avatkoznia a MOHOSZ-nak. 

– Egy 30 centis nyurgaponty például az egy kilót sem éri el, így komolyabb gasztronómiai élvezetet sem nyújt. Ettől a ténytől független, hogy országosan is felülvizsgáljuk majd az általános méretkorlátozások kérdését, de erre idén még biztosan nem kerül sor. Jövőre viszont nemcsak ebben, hanem a faj szerinti tilalmakban is lehetnek a gyakorlati tapasztalatokon alapuló változások, melyek nem csak a szigorítások irányába hatnak. A felülvizsgálat elsősorban a halállomány védelmét szolgálja, de figyelemmel kell lenni a horgászérdekekre is. A hal egészséges táplálék, s a horgászfogásokból tavaly mintegy 6500 tonna került a családok asztalára. Ezért is fordítunk kiemelt figyelmet a telepítésekre, de tudni kell, hogy a nagy, természetes vizeknél egy jól sikerült szaporodási időszak termése minimum tíz év telepítésével ér fel.

Tíz százalékos plafon

A főigazgató kitért az idei év árváltozásaira is. Hangsúlyozta, hogy a horgászok érdekeit is figyelembe vették az árváltozásoknál, így fő szabályként maximum 10 százalékos, indokolt esetben a minimálbér emelés mértékét meg nem haladó emelést határoztak meg a területi engedélyeknél.

– E feletti drágításnál az állami tulajdonú vizeknél a MOHOSZ külön engedélye szükséges. Ezeket a kérelmeket egyenként vizsgáljuk meg. Ha figyelembe vesszük azt, hogy mintegy 20 százalékkal emelkedett a minimálbér, bő 30 százalékkal növekedtek a takarmányárak, valamint az üzemanyag is jelentősen drágult a tavalyi évhez képest, akkor az önkorlátozás jegyében a szervezetek gyakorlatilag csak részben érvényesítették a többletköltségeiket. Bízva abban, hogy 2021-hez hasonlóan töretlen marad a horgászkedv és emellett persze tovább javul a gazdálkodási fegyelem, illetve érdemben bővülnek a vízparti szolgáltatások – tette hozzá Dérer, aki további változásokra is kitért, kiemelve, hogy folytatódott a digitalizáció, vagyis egyre többféle, jelenleg már mintegy 2500 féle területi jegyet lehet az interneten keresztül, akár SZÉP kártyával is megvásárolni.

Családbarát helyek

Az főigazgató kiemelte: a második félévben fokozatosan a horgászturizmusra fektetik a fő hangsúlyt. A cél az, hogy a tavakon ne csak a pecások, hanem családtagjaik, gyermekeik is ki tudjanak kapcsolódni.

– Arra törekszünk, hogy a vízpartokon egyre több minőségi szolgáltatást tudjunk nyújtani. Úgy gondolom, ha rendezett a tó és a természeti, valamint épített környezete, van étkezési lehetőség, vannak versenyek, kiegészítő programok, többletszolgáltatások, akkor dinamikusan nő a forgalom, mert a horgászt az általa megtapasztalt tények érdeklik, s így a „lábával szavaz” – fogalmazott a főigazgató, aki hozzátette: számításaik szerint idén már nem fog emelkedni olyan ütemben az új tagok száma, mint az elmúlt években, inkább a fiatalok, hölgyek, eddig passzív családtagok bevonása a cél.

– A realitás az, hogy biztosan megtartsuk azt a több tízezer embert, akik a koronavírus miatt kedvet-, vagy újra kedvet kaptak a pecához, s e szép szabadidős tevékenységhez egyre jobban biztosítani tudjuk a megfelelő feltételeket.