Melyik a legjobb C-vitamin? Mennyit és milyet szedjünk?

Ezekben a koronavírustól terhes időkben kiemelten fontos, hogy immunrendszerüket a lehető legjobban felvértezzük, ennek pedig egyik alappillére a vitaminok rendszeres és elégséges mennyiségű fogyasztása. A D-vitamin koronavírus elleni hatékonyságáról több, egymásnak akár ellent is mondó tanulmány született, de ami szinte száz százalékos bizonyossággal kijelenthető, az az, hogy a D-vitamin-hiány a koronavírus lefolyására is hatással van és amennyiben nem tárolunk belőle elegendő mennyiséget szervezetükben, úgy nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyosabb lefolyású fertőzés. A D-vitamin általában is véd a légúti fertőzésekkel szemben, valamint a nyiroksejtekre, és a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol.

Most azonban nem a D, hanem a C-vitamin fontosságáról, adagolásáról és hatásáról írnánk pár sort, és ugyan a Szent-Györgyi Albert által felfedezett szer elsősorban a megfázás és a nátha elleni természetes gyógyszerként ismert, pedig számos jótékony hatása van az emberi testre.

Mi mindenre jó a c-vitamin?

Címszavakban:

– erősíti az immunrendszer működését

– gyulladáscsökkentő hatású

– növeli a fizikai és a pszichikai stresszel szembeni toleranciát

– csökkenti a fáradtság érzését

– segíti a szervezetet leküzdeni a fertőzéseket

– méregtelenítő hatású

– javítja az izmok regenerálódását

– erősíti a kötőszövetek, a csontok, az ízületek, az inak és a szalagok egészségét

– erősíti a hajszálereket

– segít a vörösvértesteknek a hemoglobin bioszintézisében, és a vas felszívódásában

– véd a szívinfarktus és a szürkehályog ellen

– antioxidáns hatása miatt megköti a szervezetünkben kialakuló káros szabad gyököket, ezért szerepe van a daganatos megbetegedések megelőzésében is

Mennyi C-vitamint szedjünk?

Bár a C-vitamin hivatalosan ajánlott napi adagja felnőttek esetében mindössze 60 milligramm, ez a mennyiség gyakorlatilag annyira kevés, hogy szinte még az emberi emésztőrendszeren sem jut át. A napi minimum bevitelt a férfiaknál átlag 90 mg-ban, nőknél 75 mg-ban, gyermekeknél pedig 1–3 éves korig 15 mg-ban, 4–8 éveseknek 25 mg-ban, és 9–13 év között 45 mg-ban határozták meg.

A C-vitamin orvosi kutatások szerint napi 1000-3000 mg-os napi adagban kockázat nélkül, biztonságosan használható, és csak ekkora adagban fejti ki a pozitív hatásait,

ugyanakkor egyes betegségek esetében naponta 5-10000 mg-os mennyiséget is felírnak terápiás céllal.

A közmegállapodás szerint városi embereknél, erős stressznek kitéve a már nagyjából optimálisnak tekinthető C-vitamin bevitel is minimum napi 200 mg, ennél nagyobb adagok különböző betegségek kezelésére szolgálnak, illetve olyanoknak ajánlott, akik az átlagosnál nagyobb megterhelésnek teszik ki szervezetüket, például a sportolóknak. Aki dohányzik, annak szintén ajánlott az ajánlottnál nagyobb mennyiséghez hozzájutnia.

Fontos megemlíteni, hogy sok C-vitamin található a citrusfélékben, azaz a narancsban, citromban, grapefruitban, de a paprika, a brokkoli, a paradicsom, és a savanyú káposzta is tartalmaz C-vitamint.

Ám a C-vitamin rendkívül sérülékeny vegyület és hő hatására is gyorsan elbomlik, vagyis a főzéssel szinte teljesen megsemmisítjük. Azaz természetes forrásból csak nyers, és frissen szedett növényekből tudjuk hatékonyan biztosítani, így ha naponta ötször is eszünk ilyesmit, akkor is nagyjából 200 mg-t tudunk bevinni a szervezetünkbe, így szinte mindenkinek ajánlott a mesterséges úton történő vitaminpótlás.

Milyen C-vitamint szedjünk?

Manapság már számos formában megvásárolhatjuk a C-vitamint, és ahány forma, annyi magyarázat létezik, hogy miért az adott termék hasznosul a legjobban. A természetes és a mesterséges úton előállított aszkorbinsav kémiailag teljesen azonos egymással.

Az aszkorbinsav felszívódása hatékonyabb, ha például étkezéssel együtt fogyasztjuk, vagy lassabb felszívódású terméket választunk.

A biológiai hasznosulás nem függ attól, hogy az aszkorbinsavat por, rágótabletta vagy sima tabletta formájában vesszük magunkhoz. Mi több, eddig nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a lassabb felszívódású formák jobban hasznosulnának a sima aszkorbinsav pornál.

1 gramm aszkorbinsav azonos hatékonysággal hasznosul, függetlenül attól, hogy vízben oldva, tablettában, vagy rágótablettában fogyasztották-e el. Egy kutatásban 59 dohányzó férfi esetében vizsgálták az aszkorbinsav szintjét a vérplazmában, miután az alanyok két hónapon keresztül 500 mg aszkorbinsavat kaptak naponta, egy részük lassú felszívódású változatot, mások sima aszkorbinsavat, és egy részük placebót. A két hónap letelte után nem mutatkozott különbség a lassú felszívódású és a sima aszkorbinsavat fogyasztó csoport vérplazmájának aszkorbinsavszintje között.

Kutatások kimutatták viszont, hogy a szervezetünkben a C-vitamin hatékonyabban tud beépülni bioflavonoidok kíséretében. A bioflavonoidok vízoldékony növényi pigmentek és a C-vitaminban gazdag növények és zöldségek, különösen a citrusfélék, gyakran nagy mennyiségben tartalmazzák ezeket. A természetes forrásból kivont C-vitamin készítményekben megmaradnak a bioflavonoidok is.

A C-vitamin gyorsan felszívódik, és amit a szervezetünk nem tud feldolgozni, nagyjából 2 óra leforgása alatt ki is dolgozza a vizelettel, ezért érdemes a nap folyamán a mennyiséget úgy elosztani, hogy 3-4 óránként vesszük be.

Vannak káros mellékhatásai a C-vitamin szedésének?

Ha egyszeri alkalommal több mint 5000 mg C-vitamin fogyasztunk, jelentkezet hasmenés, haspuffadás, felfúvódás és más gyomorpanaszok. Napi 2000 mg feletti adagok rendszeres használatakor arra ügyelni kell, hogy a vitamin akadályozhatja a réz és a szelén felszívódását, ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy elegendő ásványi anyag jusson a szervezetbe.

A C-vitaminnal kapcsolatban az a hiedelem kering, hogy vesekövet okozhat. Arról, hogy a hosszú ideig tartó, nagy dózisú C-vitamin használat okozhat-e vesekövet, vagy a kialakulásának kockázatát, a tudományos világban is megoszlanak a vélemények. A legtöbben azt állítják, a C-vitamin véd a vesekő ellen, egy kisebb csoport szerint azonban éppen hogy segíthet az arra hajlamosaknál az oxalát- és húgysavkövek kialakulásában. Ami viszont tény, hogy a vesekövek kalcium-oxalát, húgysav- vagy struvit-kövek lehetnek, C-vitamin kövek pedig nem léteznek. A vesekő kialakulásának egyik oka a vesetestecskék gyulladása vagy a vesemedence-gyulladás, a C-vitamin pedig közismerten véd a gyulladások ellen. Ennek ellenére természetesen léteznek olyan sok szakember által erősen vitatott kutatások, melyek összefüggést véltek felfedezni az oxalát- és húgysav kövek kialakulása valamint a C-vitamin fogyasztás között. Azonban mindenkinek, aki rendszeresen szed vitaminokat, ajánlott a sok folyadék fogyasztása.

fontos tudnivaló, hogy A C-vitamin alapvetően nem csodaszer, ám olyan alapvető fontosságú anyag, mely segíti számos betegség gyógyulását, tüneteinek enyhítését.

(via)