Húgyúti fertőzést és szalmonellát okoznak azok a baktériumok, amelyek az európai pénzek nagy részén, így a forinton is megtalálhatók. A magyar valutát tisztítják, ám mosni nem tudják.
A legmocskosabb papírpénz az olasz euró – ez az oxfordi egyetem kutatásának rövid összegzése. Az olasz papírbankón a legtöbb az ipari szennyeződés, mégsem ezen él a legtöbb kórokozó. Mert egy olasz eurón csak alig több mint 11 ezer baktérium található, ám a dán koronán 40 ezer, akárcsak a svéd koronán. Mindkettőn négyzetcentiméterenként 246 bacilust találtak.
A baktériumok közül a leggyakoribbak a légúti, a húgyúti és a sebfertőzésekért felelős kórokozó, a klebsiella. Az európai átlagba tartozó forintról nincs precíz kimutatás. Papírcímletei ugyanúgy igazi baktériumtenyészetek, mint más pénzeké, noha csupán az átlagot hozzák: nagyjából 26 ezer baktérium tartózkodik rajtuk.
Többek között az enterobaktérium is, mely számos fertőzést, például szalmonellát okozhat, ám gyakori kézmosással hatástalanítható. A finn és a német euró a legkevésbé fertőzött, alig több, mint 11 ezer bacilussal, azaz négyzetcentiméterenként közel 75-tel. Összehasonlításul: egy reggel kibocsátott bankón estére már 2600 baktérium telepszik meg. (Az oxfordiak nem vizsgálták a világ valóban legmocskosabb pénzeit: a török lírát, az indiai rúpiát és az egyiptomi fontot.)
Hegyekben áll a mosatlan
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a papírgyártás, a nyomtatás, az érméknél pedig az ötvöző anyagok kiválasztása során is olyan anyagokat alkalmaz, amelyek nehezítik a kórokozók megtelepedését. A bankók tisztítására, mosására nincs lehetőség, mert ez használhatatlanná teszi a pénzt. Az MNB nem is végez tisztasági méréseket a forinton.
A Piszkos tizenkettő
Pénznem kórokozók száma egy bankjegyen
1. dán korona - 40 266
2. svéd korona - 39 600
3. svájci frank - 32 400
4. orosz rubel - 30 000
5. magyar forint - 26 000
6. lengyel zloty - 25 700
7. angol font - 18 200
8. osztrák euró - 18 100
9. norvég korona - 11 733
10. olasz euró - 11 066
11. spanyol euró - 11 066
12. finn euró - 11 066
