A forint gyengülése miatt nő a devizahitelesek törlesztőrészlete, viszont könnyebb lehet a magyar árukat külföldön eladni. Kinek árt és kinek kedvez az elmúlt napok árfolyammozgása?
Napok óta gyengül a forint, tegnap napközben egy euróért közel 299 forintot is elkértek – miközben karácsonyig stabilan 290 alatt volt az árfolyam. Sokan úgy vélik, hogy a hirtelen gyengülés egyértelműen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megnyilvánulásainak köszönhető. Matolcsy a múlt héten arról írt, hogy a magyar gazdaságnak nem is érdeke az erős forint, cikkének megjelenése után lejtőre került a hazai fizetőeszköz.
Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. deviza-üzletkötője a Borsnak nyilatkozva azt mondta, több folyamat együttes hatása okozza a zuhanást. A szakember úgy véli, spekuláció folyik a forint ellen, részben azért, mert a piacon bizonytalanság tapasztalható. Ezt erősítik azok a várakozások, amelyek szerint a leendő jegybanki vezetés nem szokványos eszközökhöz folyamodhat.
A magyar kormány álláspontja szerint a miniszteri nyilatkozatoknak nincs közük az árfolyamhoz, a hivatalos álláspont is spekulációról szól. Múlt kedden Nouriel Roubini, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzője megírta szokásos hírlevelét előfizetői részére. Ebben az állt: a befektetőknek a forint gyengülésére kell játszaniuk, amíg a kormány alá nem írja az IMF-megállapodást. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közleményben tudatta: a spekulánsok megfogadták Roubini tanácsát, és csütörtökön megkezdték a forint elleni támadást.
Saághy szerint megfigyelhető, hogy a háromszáz forintos euróárfolyam jelenti a vízválasztót, ez a lélektani határ: itt dől el, megállítható-e a zuhanás vagy sem. A szakember kevés esélyt lát arra, hogy 400 forintig emelkedjen az euró, de hogy pontosan milyen árfolyamot ér el a forint, az a jelenlegi piaci viszonyok között megjósolhatatlan.
Az eddigi negatív rekordot 2012. január 5-én jegyezték fel: akkor egy euróért 324 forintot kellett fizetni.
