Energiacéget vesz a kormány?

A „gazdasági szabadságharc” hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta: Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy „radikális, szabadságharc által motivált fordulatot” végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell.

Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben ki­zárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.

A kétharmados többségét a kormány emellett olyan – a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő – konfliktusokra is használta, mint hogy „visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (…) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól” – sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik.

Az E.ON-nal kapcsolatos kormányfői nyilatkozatot a multicég egyelőre nem kívánta kommentálni. Rejtély az is, miből lenne a kormánynak pénze a százmilliárdokra rúgó üzletre.

Orbán Viktor hosszan szólt a felsőoktatásról is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta: bár az állami ösztöndíja- kat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni, és egy rendkívül kedvezményes – akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású – diákhitel segítségével akarják elérni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányainak költ­ségeit.