A tengeri kalózkodásról először i. e. a 13. századból szólnak hírek. Akkor a Tengeri Népek bénították meg az Égei- és Földközi-tenger kereskedelmét. A főníciaiak vezették be a váltságdíjszedést, módos családok fiait, leányait rabolták el, és a vagyonos szülőktől mesés összeget kaptak. I.e. 75-ben Julius Caesar is a szicíliai kalózok fogságába esett, 20 talentum lefizetése fejében engedték el. A római államférfi ezt követően büntetőhadjáratot indított ellenük, gyakorlatilag kiírtotta őket. Sértetten mondta, túlságosan alulértékelték a személyét, legalább 50 unciát kellett volna kérniük a szabadulásáért... A tengeri kalózkodás alól egyetlen földrész sem volt kivétel, így i.sz. 846-ban a hajókon érkezett muzulmánok még Vatikánvárost is megsarcolták. A világ persze felismerte a veszélyt, és büntetett. 1241-ben az angol William Maurice volt az első kalóz, akit felakasztottak. Manapság évente 50 ezer hajót fenyeget tengeri támadás veszélye, Szomália mellett Dél-Kína, Szingapúr és Indonézia partmenti vidékei sem biztonságosak. A legnagyobb nyugalom az Egyesült Államok parti vízein érződik, az ottani parti őrség kőkemény módszerekkel törte le a kalózkodást.
Mary Brit kalóz Mary Read (1695-1721) is, aki egy plymouthi hajóskapitány özvegyeként ezer kalandot élt át. Édesanyja is csavaros eszű volt. Amikor Mary bátyja, Mark meghalt, a mama Mary-t fiúruhában járatta abból a célból, hogy a nagymamája tovább folyósítsa az apanázst, mely leánygyermeknek amúgy nem járt volna. Mary egy alkalommal Nyugat-India felé hajózott, amikor kalózok fogságába esett. Az új életmód annyira megtetszett a hölgynek, hogy – remek vívótudását felhasználva – tevékenyen részt vett a fosztogatásban. Összeszűrte a levet John Rackham hajóskapitánnyal, amikor fogságba estek, a szeretőjére kötél várt. Mary azért úszta meg a bitót, mert azt állította, hogy várandós. Ki tudja, igaz volt-e, mindenesetre az egész életében férfiruhát hordó pengehős kalózlány a börtönben végezte.
Errol Fynn neki köszönheti a berobbanását
Tizennégyszer nősült a bristoli briganti
Szabó Sándor
