A norwichi katedrális vásári csúszdával népszerűsíti a templomot

A kelet angliai Norwich katedrális vezetősége egy meglehetősen zavarbaejtő lépésre szánta el magát, hogy az embereket ismét bevonzza a templomba. Tíz napra egy vásári csúszdát helyeztek el a gótikus épületben, hogy a látogatók egy más perspektívából láthassák a templomot - írja a katedrális honlapja.

Az 1145-ben épült katedrális híres a mennyezeti faragványairól, de ezek olyan magasan vannak, hogy nemigen tudják szemügyre venni őket a hívők. A 15 méter magas csúszda tetejéről viszont jól látszanak, a nézelődés végeztével pedig csúszhatnak is egyet az érdeklődők.

Az ötlet Andy Bryant kanonoktól származik, aki a Szixtuszi kápolnában döbbent rá, hogy hiába szépek a mennyezeti freskók, miután az őrök folyton lehurrogják a látogatókat, hogy ne fotózzanak és ne beszéljenek, ő legszívesebben menekülne onnan, írja a tiszteletes egy blog posztban. A norwichi katedrális mennyezeti faragványai éppolyan csodásak, mint Michelangelo freskói, de a látogatók mégsem tudják élvezni, mert annyira magasan vannak.

Ekkor támadt a szokatlan ötlet, hogy egy vásári csúszdát helyezzen a templomba. Ez a váratlan lépés a kanonok szerint újra ide vonzaná az embereket. A látogatók pedig szó szerint másképp látnák a katedrálist; közelebb kerülhetnének a mennyezeti faragványokhoz és a megváltás történetéhez.

A tiszteletes szerint néhányan úgy érzik, hogy a templomok kissé kirekesztőek és elzártak, ezért

A csúszda nem az egyetlen kedzeményezés, amellyel a tiszteletes új perspektívából szeretné láttatni a templomot. A Másképpen látni című programsorozat keretében például arra is buzdítják a látogatókat, hogy feküdjenek le a padlóra, és innen csodálják meg a mennyezetet.

De a szokatlan ötlet heves vitákat is kavart, és nem mindenki értékeli a kezdeményezést. Gavin Ashenden, a királynő egykori lelkésze például "antiprofesszionálisnak" nevezte az ötletet egy a BBC-nek adott interjúban, és azt mondta a tiszteletes hibát követett el. Ha egy ilyen rejtélyes és csodákban gazdag hely megadja magát az érzékszervi örömöknek, azzal épp hogy megmérgezi azt a gyógyszert, amit az emberi léleknek kínál – mondta Ashenden.