Az utóbbi hónapokban sokan aggódtak a szépségkirálynőért, hiszen Horváth Éva balesete után hosszú felépülési útra kényszerült. Most először engedett mélyebb betekintést abba, mi zajlott le benne testileg, lelkileg – és spirituálisan.
Horváth Éva motorbalesete óta hosszú ideje küzd a felépüléséért, ám eddig kevesen tudták, hogy testi gyógyulása mellett mély spirituális átalakuláson is átesett. A Peller Mariann LélekKözösség műsorában adott interjújában most először mesélt arról, hogyan segített neki különleges, régóta meglévő képessége túllendülni a legnehezebb időszakokon.
A kórházi ágyon fekve, amikor már a lábamputáció réme is felmerült, Éva saját belső erejéhez fordult. „Kommunikáltam a bokámmal” – vallotta be. Úgy érezte, csak úgy gyorsulhat a gyógyulás, ha nem külső ellenségként, hanem belső tanítóként tekint a benne élő baktériumokra:
Én és a baktériumom – így gondoltam rá. De hosszú út volt, mire rájöttem, hogy ezt nem birtokolhatom, csak megfigyelhetem.
A gyógyulása során döntő szerepet játszott egy különleges segítő is, dr. Bernschütz Mária, akit személyesen nem is ismert korábban, mégis érezte Éva, hogy szüksége van rá. Telefonbeszélgetéseik során Éva fokozatosan nyílt meg, és engedte el azt a láthatatlan pajzsot, amelyet évek alatt épített maga köré. „Olyan volt, mintha szkafanderben éltem volna” – mondta, utalva arra a belső falra, amelyet a külvilág megjegyzései és a közéleti szereplés kényszerei húztak köré.
Horváth Éva Balin bár spirituális központban élt, saját bevallása szerint sokáig nem tudott igazán kapcsolódni ehhez a világhoz – a meditáció, jóga sem hozta el azt az áttörést, amire vágyott. A fordulópont akkor jött el, amikor már minden kapaszkodót elveszített, és meg kellett tanulnia befelé figyelni. Régóta sejtette, hogy érzékenyebb az átlagnál: volt, hogy megérezte barátnője titkos terhességét, mielőtt az bárkinek is beszélt volna róla.
Éva nagyon erős, ösztönösen tudja, mit kell tennie. Földanyai erő van benne
– mondta róla segítője. Ez az ősi, ösztönös tudás vezette ki a legsötétebb időszakból is.
Bár a teljes gyógyulás még messze van, Éva már kerettel jár, és reméli, egyszer még biciklire is ülhet. A bokája az orvosok szerint soha nem fog újra mozogni – ő azonban hisz abban, hogy a test sejtjei képesek a regenerációra, ha elhiszi, hogy lehetséges.
Nem tudom, hogy a spiritualitásomat mennyire építi fel ez az időszak, főként a baktériumokra, a gyógyulásra fókuszáltunk, nem arra, hogy ki vagyok én valójában. Belekóstoltam ebbe, másként látom a dolgokat és másként fogom élni az életemet.
– zárta gondolatait Éva. És talán pont ez az, amit a világ sokáig nem tudott róla: a törékenysége mögött egy elképesztő belső erő rejtőzik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.