Világörökség lett a Selyemút és Mekka kapuja

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 21 tagú illetékes bizottsága a katari Dohában zajló tanácskozásán negyven új kulturális, természeti és vegyes helyszín pályázatát vizsgálta meg. Az új helyszínek felvétele a hét végén zárult le. A bizottság tíznapos tanácskozása szerdán ér véget.

A hétvégi döntés értelmében 19 új kulturális és egy természeti helyszín került fel a világörökségi térképre, ezen felül a korábban már kulturális világörökségi helyszínként elfogadott Campeche ősi maja város védett státusát természeti környezetére is kiterjesztette a nemzetközi szervezet.

A pályázó természeti helyszínek közül Botswanában az Okavango deltája lett a világörökség része.

Kulturális helyszínként került fel a világörökségi listára a mai Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru területén húzódó, közel 60 ezer kilométernyi inka úthálózat, a Qhapaq Nan; a kelet-iráni Shahr-i Sokhta (Leégett város) téglából épült bronzkori települése; három ősi pju város Mianmarban (Burma); a törökországi Pergamon és többrétegű kulturális tája; a Szöultól 30 kilométerre délkeletre fekvő Namhanszanszön (Namhansanseong) hegyi erődítmény, egykori közigazgatási és katonai központ; az amerikai Poverty Point monumentális földmunkái a Mississippi völgyében; a történelmi Dzsidda, Mekka kapuja; az iraki Erbil citadella; az izraeli Beit Guvrin és Maresa barlangok; a Karoling-kroszakbeli Corvey apátság és védmű Németországban; az ottomán birodalom szülőhelyének számító Bursa város és a mellette fekvő Cumlikizik falu; a Chauvet-barlang Franciaországban; a Ráni ki vav lépcsős kút, más néven A királynő kútja India Gudzsarát államában; a tomiokai selyemgyártás helyszínei Japánban; az olaszországi Piemonte szőlővidéke és a hollandiai Van Nelle-gyár.

Felkerült az UNESCO világörökségi listájára és rögtön a veszélyeztetett helyszínek közé a Jeruzsálemtől délre fekvő ciszjordániai Battir falu, amelyben manapság is az ókori Róma teraszos, öntözéses rendszerével termelik az élelmet. A település számára azért is fontos volt a státusz elnyerése, mivel az megakadályozhatja az izraeli terveket, hogy átvezessék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat.

Két új helyszínnel bővült a kínai kulturális világörökségi helyszínek száma. A több mint 2400 éves Nagy Csatorna a kínai fővárost, Pekinget és a kelet-kínai Hangcsout köti össze 1 794 kilométeren, ezzel kiérdemelve a világ leghosszabb csatornája és mesterséges folyója címet. A Selyemút felvételét Kína Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal együtt kezdeményezte, első alkalommal társulva más országokkal. A világ leghíresebb kereskedelmi útvonalának a listára felkerült 33 állomásából 22 Kína területén található. A Selyemutat a Han-dinasztia korától (Kre. 206 - Kru. 220) kezdték használni és fejlesztették átfogó útvonallá, annak leghosszabb formája hat és félezer kilométert tett ki.

A UNESCO bizottsága mindeddig 1001 kulturális és természeti nevezetességet vett fel a világörökségi listára. Ebből 777 a kulturális, 194 a természeti és 30 a vegyes helyszín. A listán Magyarország nyolc helyszínnel szerepel. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek száma 46. A testület legközelebb 2015-ben Bonnban tartja ülését.