Szeretetre vágyott Fábián Juli 

Sosem tudta elfogadni a nőiségét, édesapja korai elvesztését pedig felnőttkorában sem sikerült feldolgoznia – pár hónappal ezelőtt, mielőtt ismét kiújult volna nőgyógyászati rákja, még úgy vélte Fábián Juli, lelki eredetű lehetett súlyos betegsége. A szombaton 37 éves korában elhunyt énekesnő minderről még 2016-ban Joshi Bharat műsorában beszélt. Juli elmesélte azt is, többféle kezelésen is részt vett, hogy ne csak testi, de lelki bajaitól is megszabaduljon. Járt külföldön többféle meditációs központban, úgy érezte, valamiért kapta ezt a be­tegséget a sorstól.

– Azt akartam, hogy figyeljenek rám, hogy szeressenek, kívülről vártam folyamatosan a megerősítést, és úgy éreztem, hogy ha ez nem jön, akkor én nem vagyok szeretve, és akkor én sem tudom magam elfogadni. És ennek kellett valahogy véget vetni. Elfogadjam, hogy akkora a fenekem, amekkora, úgy nézek ki, olyan vagyok, olyan hibáim vannak, amilyenek. Én addig úgy gondoltam, hogy ezek egészen szörnyű dolgok, amik bennem szunnyadnak, és nagy fenyegető szellemek vannak bennem – mondta tavaly ősszel Juli, aki szakember segítségével erősítette a lelkét, és próbálta magát elfogadni.

Az énekesnő elmondta azt is: szakmája is a kárára volt, hiszen a színpadon folyamatos a jelenlét, amiben mindenki kritikus, ha valakinek a külseje az átlagostól eltérő.

– Ha félek a nőiségemtől, ha nem fogadom el a testem, vagy nem fogadom el a lelkem, vagy mindig elégedetlen vagyok magammal, akkor ez kiül rám. Nem voltam boldog, pedig mindenki mondta, hogy én olyan pozitív személyiség vagyok, én belül nem ezt éltem meg. Amikor fenyegetettség lépett fel, és egy betegség formájában megkaptam a jelzést, hogy nem szabad így csinálni, mert meg fogok halni – fogalmazott az énekesnő, aki ekkor még úgy érezte, jó úton jár.

De aztán idén nyár közepén maga jelentette be: a kór kiújult, képtelen fellépni, pihennie és gyógyulnia kell. De Juli még ekkor is, az utolsó napig hitt a gyógyulásban, és élete utolsó napjaira a teljes lelki békét is sikerült megtalálnia. Sokat segített az is, hogy míg első betegségekor aktuális párja a diagnózis után egy héttel elhagyta, mostani kedvese az utolsó pillanatig fogta a kezét. 

– Juli fokozatosan, ahogy a betegség eluralkodott rajta, került egyre jobban belső harmóniába. Ez kifelé is látszott rajta, sugárzott, virágzott. Fantasztikus személyiségváltozáson ment keresztül, a lelkén és a testén is dolgozott, hogy képes legyen leküzdeni a betegséget. De úgy tűnik, hiába erős a lélek, ha a kór erősebb – mondta el a Borsnak Juli állandó szerzőtársa, Zoohacker, azaz Palásti Kovács Zoltán.

– Juli és mi is az utolsó pillanatig hittünk a gyógyulásában. Ő is így élte a hétköznapjait. A betegségében is csak adott, tudtuk, hogy mekkora a baj, de soha nem hagyta, hogy ez a mi hangulatunkra is rá­nyomja a bélyegét. Ha voltak is kétségei, azt bezárta otthon, a négy fal közé – mondta a barát.