A megélhetésért vetkőzött Sáfár Anikó

A kis költségvetésű széria címsze­repét a friss diplomás Papp János kapta. Az 1972-ben forgatott, ötrészes alkotást Rajnai András rendezte a hazánkban első alkalommal kipróbált bluebox technikával. 

Rajnai rajongott az új megoldásokért, több gyerekcipőben járó módszert is kipróbált, melyek kezdetleges megoldásain ma már csak mosolygunk, mert a végeredmény korántsem hatott a technika csodájának.

– A műteremben minden kék színű volt, még a padló is. Az asztalon volt egy kicsi makett, ami az űrhajó belsejét formálta meg. Oda tették a kamerát, és nekünk elmondták, merre kell menni, mit kell csinálni, aztán később összemontírozták az egészet – meséli mosolyogva az utaskísérőt alakító Sáfár Anikó. – Élveztük a munkát, nagyon fantáziadúsnak találtuk, de sajnos a részletekre már nem emlékszem, akkoriban rengeteg filmben játszottam.

És ez pontosan így is volt. Szinte alig találni olyan korabeli hazai alkotást, amelyben ne bukkant volna fel az 1970-es évek szexszimbólumának tartott Sáfár Anikó, akit a rendezők előszeretettel vetkőztettek a filmjeik­ben. Az űrben azonban a férfi nézők legnagyobb bánatára nem volt szükség a textilek ledobálására.

– A Pirxben szerencsére nem használták ki a nőiességemet. Vállalom, hogy sokszor mondtam igent hasonló felkérésekre, mert örültem, ha munkát kaptam, és dolgozhattam. Valamiből meg kellett élni. Ha én nem csinálom meg, elvállalja más – emlékezett Sáfár, akinek bájai ma sem hagyják hidegen a férfiakat. – Még így, közel a száz felé is bókolnak nekem. Talán azért, mert egészséges öregasszony lettem, és nem egy öreg ember.

A Pirxet alakító Papp Jánosnak országos hírnevet hozott a sorozat, mégis tüske maradt benne a fo­gadtatás miatt.

– A mai napig bánt: ahelyett, hogy értékelték volna az új technikát, sokan gúnyolták. Élveztem a forgatás egy hónapját, elképesztő színészekkel dolgozhattam együtt – mondja Papp, s a teljes­ség igénye nélkül Sinkovits Imre, Márkus László, Zenthe Ferenc és Tordy Géza nevét említi. – Ma a filmek kilencven százalékát vetített díszletek között készítik, és észre sem lehet venni, de ezt az utat valamikor ki is kellett taposni. 

Erről szólt a sorozat

A Pirx pilóta kalandjai a lengyel Stanislaw Lem novelláskötete alapján készült. Magyarra 1970-ben fordították, s két évvel később már filmsorozat is készült belőle. A történet az űrhajós Pirx életéről szól, a diákéveitől egészen űrveteránkoráig.

Az epizódok komoly témákat feszegetnek, nemegyszer valamilyen erkölcsi dilemmát vagy épp az emberi tudás korlátait vizsgálják. A sztorit a szerelem is áthatja, Pirxet Glória (Sunyovszky Szilvia) csavarta az ujja köré, de az űrbéli találkozások csak ritkán jöttek össze.

A varázslatos technológia

A bluebox vagy greenbox filmtrükk-technológiát Vrabély Theodot magyar feltalálónak köszönheti a világ, 1934-ben elnyerte vele a mar­seille-i nemzetközi verseny nagydíját, s a francia feltalálók és gyárosok szövetségének aranyérmét. Lényege: a szereplők mögé egyszínű – többnyire kék vagy élénkzöld – vászon kerül. Az így készített felvételen a színészek a „semmiben” mozognak, majd számítógéppel kicserélik az egynemű hátteret átlátszóra. Ezután a szereplők mögé bármilyen háttér helyezhető.