Az erdélyi születésű híresség megdöbbenve hallgatja a híreket a katasztrófával kapcsolatban. Ambrus Attila szerint a székelyek sosem adják föl, így hisz benne, hogy a most megsemmisülni látszó, a világörökség részét képező parajdi sóbánya egyszer újra kinyithat.
Mint arról a Bors is beszámolt, a parajdi sóbánya súlyos természeti katasztrófa martaléka lett: a heves esőzések miatt megáradt Korond-patak vize áttörte a bánya védőrétegét, és hatalmas mennyiségű víz zúdult a föld alá. A vízbetörés következtében a bánya teljesen megtelt vízzel, és a mentőcsapatoknak fel kellett adniuk a védekezést. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bánya körül lakóházak, panziók és közműhálózatok találhatók, így a felszíni omlás veszélye is fennáll. A hegy gyomrában dominószerű szerkezeti gyengülés zajlik, ami így a felszínt is károsíthatja. Az erdélyi származású hazai hírességek könnyes szemmel figyelik, ahogy Székelyföld, és az egész magyarság legféltettebb kincse megsemmisül. Ambrus Attila is köztük van, ő azonban sokkal reménytelibben beszél a kialakult helyzetről, mint mások.
A bánya egyébként már május 6-a óta zárva tart, miután vízszivárgást észleltek, és a helyi hatóságok veszélyhelyzetet hirdettek... megmenteni mégsem tudták. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, évente százezrek keresték fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várta a turistákat. A jelenlegi katasztrófa így nemcsak gazdasági, hanem kulturális és környezeti veszteséget is jelent a régió számára. Ambrus Attila is sokat járt a helyszínen és épp most készült újra meglátogatni egy baráti társasággal.
A Viszkis így beszél a lapunk megkeresésére a témáról:
Nemsokára megyünk haza, és a magyarországi barátaimat épp a parajdi sóbányába szerettem volna elkalauzolni, hiszen soha nem jártak ott. Én 1990-ben voltam lent, akkor mondjuk nem úgy nézett ki, mint mostanság. Nekem az volt a szembetűnő, hogy abban az időben még ilyen kőkorszaki eszközökkel törték a sót és olyan lifttel mentünk le, aminek középen nem volt deszkája. Kicsit para volt a helyzet, de ezzel együtt nagyon kalandos. Jó emlékek fűznek oda
- mondta Ambrus Attila, aki így folytatta:
Nagyon sajnálom, hogy ez történt, a természettel nem lehet játszani. Ahogy szoktuk mondani: a víz az úr. A székely emberről azonban egy dolgot illik tudni: mi olyanok vagyunk, mint a fenyő. Mi nem hajlunk, mi törünk. Éppen ezért azt gondolom, hogy záros határidőn belül ezt helyre fogják tudni hozni. Már csak amiatt is, mert ez a saját érdekük. Ha belegondolunk, hogy a településnek a kétharmada ebből él, illetve ennek a közvetett és közvetlen bevételeiből, gyakorlatilag nekik lételemük, úgyhogy ezt megoldják és helyrehozzák. Gondolom, kapnak Magyarországról és Romániától is segítséget.
Ambrus még hozzátette:
Azt gondolom, hogy mindent helyre lehet hozni. Egy dolgot nem, a halált. A hogyanra kell most koncentrálni.