A TV2 sztárja sajnálja, hogy elsiette az utolsó elköszönést az édesapjától

Hadas Alfréd sokkoló részleteket osztott meg a Tények plusz adásában arról, hogy hogyan és mikor veszítette el édesapját. A mélyinterjú keretein belül elmesélte azt is, hogyan tudott színpadra állni aznap. Mai napig nem tudja kiverni a fejéből azt a napot, minden apró részlet megragadt neki a tragédiából.

– Minden egyes pillanatra emlékszem. Nem csak arról a napról, most így gyakorlatilag talán az elmúlt 22 év évből a legtöbb momentumunkra így emlékszem. De az a nap, az egy érdekes nap volt. Reggel amikor felkeltem akkor anya nem volt otthon mert éppen autót mosni volt és apa volt csak otthon, ahogy felébredtem elkezdtem készülődni, hiszen korán kellett menni a Sztárban Sztárba és pont készülődés közben tudtam elköszönni apától. Mondta, hogy legyek ügyes az nap, adtam neki egy puszit, de mondtam, hogy sietnem kell. Sajnálom kicsit így utólag, hogy ilyen sietősre fogtam ezt az utolsó elköszönést – mondta a rapper a Tények plusznak, ahol több részletet is elárult a tragikus napról.

Rémálom hívás

Vannak olyan telefonhívások, amiket az ember talán soha életében nem akar megejteni. Alfréd ezt élte át abban a pillanatban, amikor édesanyja sikítását hallotta a telefonon keresztül.

– Pont telefonvonalba voltam, amikor anya rátalált és amikor anyának hallottam a sikítását vagy nem is tudom milyen hang volt, nem is tudnám mihez hasonlítani, akkor egyből tudtam, hogy baj van. Pont az autópályán tartotta a TV2-be, és gyakorlatilag hívtam a mentőket, mert anya lerakott és aztán visszahívott és mondta, hogy elég nagy a baj. És tényleg csak ütöttem a kormányt és sírtam úgy jöttem be a TV2-be – mondta Alfréd, akinek mindezek ellenére este színpadra kellett állnia.

Mégis színpadra állt

A tragédia ellenére a rapper mégis fellépett aznap és nagyszerűen szerepelt. Bevallása szerint, ha valaki elveszíti a számra egyik legfontosabbat, annak nincs veszteni valója, ezért sosem futamodik meg.

– Nehéz… nehéz azt az érzést elmondani, hogy mi volt bennem akkor, amikor színpadra kellett állnom. Ahogyan így most visszaemlékszem, abban a pillanatban amikor én készültem és már csak három perc volt a produkcióig hátra, de mégse volt a fejemben a zeneszöveg, mégse volt a fejemben a koreográfia – osztotta meg velünk élményét a TV2 sztárja, akinek minden bizonyára ez a nap volt a legnehezebb eddigi élete során.