Egy börtönviselt szívtipró adta a Csókkirály alapötletét

A 75 éves dalszerző, szövegíró és kiváló énekes koncertjének külön érdekessége, hogy most jelenik meg és lesz elérhető a közönségnek Fenyő Miklós 75 Magyar Népmese című könyve. A különleges minőségű, soha nem látott fényképekkel színesített kiadvány 75 dalszöveget - azaz Fenyő elmondása szerint 75 Magyar Népmesét - és azok születésének háttér történetét, inspirációját írja mutatja be néha romantikus, olykor vicces stílusban. Ugyanígy lesz a turné további állomásán, többek között Siófokon, Nyíregyházán, Szegeden, Győrben és Budapesten, a decemberi Aréna koncerten is. 

A Borsban már most, a megjelenés előtt részleteket közlünk a könyvből.

CSÓKKIRÁLY

A Jóisten hat nap alatt teremtette a világot. 

Még véletlenül sem szeretnék párhuzamot vonni, mindössze tényként mesélem el, hogy nekünk, fiatal, lelkesedéssel teli, világot sarkaiból kiforgatni akaró kölyköknek, hat napunk volt hat vadonatúj dal elkészítésére. Talán a Jóisten segített, hogy sikerült. Zenéstől, szövegestől, hangszereléssel együtt. Köztük volt a Csókkirály is.

A dalnak van egy előtörténete, ami ma már legenda, és ami az alapötletet adta. Volt itt a Parkban egy nálunk hat-nyolc évvel idősebb srác, aki nagy nőcsábász hírében állt. Ám nem csak a hír volt igaz, hanem a valóság is. Jóformán mindenki ismerte a környéken, és mi, „taknyos kis kölykök”, amilyen én is voltam, persze felnéztünk rá. Jó kiállású, jóképű srácként állandóan csajozott, szinte mindig újabb és újabb nőkkel lehetett látni. Hát csoda, hogy irigyeltük? Ez a nagy vagány ugyanakkor egy kisstílű bűnöző is volt.

A Made in Hungária című film is mesél erről, ahogy az ismerkedéseket követően, a csókolózás és tapizás fázisában a lányokról bizony le-lelopkodta a különféle csecsebecséket, láncokat, gyűrűket, miegymást, melyeket aztán feketén eladott. Mikor erre a lányok rájöttek, naná, hogy feljelentették. Így aztán Ubul – mert így hívtuk „a háta mögött” –, hamarosan börtönbe is került. 

A sajtó egyébként imádta a sztorit, az akkori Esti Hírlapban többször is megjelent, hogy Ubul börtönbe került. Később a rendőrségi híradásokban előszeretettel használták a talán kicsit fellengzős, de a rikkancsoknak igen jól hangzó „Szívkirály a rácsok mögött” kifejezést. Ez volt a gúnyneve akkoriban, és ez mindent el is mondott róla. Köztünk, környékbeli vagányok között is jó néhányszor szóba jött, mint izgalmas téma, így jutott sok évvel később eszembe a szívkirály kifejezés. Ennek a gondolatnak lett egyenes folytatása a Csókkirály. Úgy éreztem, ez még jobban hangzik, főleg akkor, a nyolcvanas évek elején. A Csókkirály nagyon nagyot ütött, már maga a cím is. Úgyhogy repestem a boldogságtól, hogy ez a szóösszetétel nekem így jutott eszembe. Aztán kapott rögtön egy történetet is, persze nem Ubulét, inkább egy olyan laza csávóét, aki beleillett az utcabálok hangulatába, a csajozásról alkotott képünk, az irigykedésünk, a leskelődésünk, a vágyaink kiélésébe, a mi Hungáriás világunkba. Mert titkon mindannyian ilyen vagány csókkirályok akartunk lenni, akit ha meglátnak, „a lányok összesúgnak a háta mögött”.  

Amikor ezt a dalt eljátszottuk, azon a bizonyos első nagykoncerten az Ifjúsági Parkban, már az első alkalommal velünk üvöltötte a refrént az a tízezer ember, aki akkor oda bejutott. 
Elsőre tudták, megtanulták, tomboltak, élvezték, és velünk üvöltötték a Csókkirályt. 

Büszkeség és boldogság fogott el, hogy mennyire élvezettel, szeretettel és lelkesedéssel fogadja a közönség ezt az új világot, stílust és hangulatot, amit teremtettünk ezekkel a dalokkal, a saját újdonságainkkal. A Csókkirály volt a legnagyobb siker. Emlékezetes maradt a nagy közös éneklés miatt. Itt éreztük igazán, hogy együtt vagyunk. Együtt a közönséggel, és együtt mi saját magunk is, a ZENEKAR. Éreztem minden sejtemben és porcikámban, de biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy érezték ezt a különös, lüktető, mámorító bizsergést mások is. 

Novai és Szikora egészen biztosan. Velem együtt pontosan tudták, hogy na, meg van az első, igazán nagy slágerünk. Ez így is lett, és így is maradt a mai napig.