Úgy özönlenek vissza hazánkba a madarak, mintha már tavasz lenne

Bár éppen szállingózik a hó, de az elmúlt időszak tavaszias időjárásának hatására jelentősen megélénkült a madármozgás a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Vonuló madarak egyre népesebb csapatai bukkannak fel a térségben, írta a Körös-Maros Nemzeti Park február 25-én.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon nagyon intenzívvé vált a bíbicek beözönlése. A napokban közel ezres létszámuk jelent meg a térségben, ami nagyon ritka egyedszám errefelé. Több százas csapatokban mozognak a seregélyek, s a park munkatársai láttak már mezei pacsirtákat is. A napokban felbukkantak az aranylilék első hírnökei. Egyre változatosabb a különböző récefajok palettája: a tőkés récék mellett csörgő, fütyülő, kanalas és nyílfarkú récék is láthatóak.

Növekszik a dankasirályok száma, de többségük még nem öltötte fel nászruháját. Tart még a fenyőrigók vonulása. A nyári ludak nálunk költő példányai már párokba álltak és a költőhelyek közelében mozognak, a tojásrakást az időjárástól függően, március közepe táján kezdik meg. Alkalmanként 2-3 ezer vadlúd (főként nagy lilik) is felbukkan a térségben. Ha a reggeli órákban szépen süt a nap, akkor a cinegék és a sordélyok hangját is meghallhatjuk.

A Csanádi pusztákon is tapasztalható az élénkülő madármozgás. A Montág-puszta nyugati részén elterülő Nagy-Zsombékon már háromezerre emelkedett a vadludak száma, és legalább 800 aranylile és 400-500 bíbic mozog a területen. A récék között most már a nyílfarkú és a fütyülő récék vannak többségben. Időnként mezei pacsirtákat is lehet látni.

A kardoskúti Fehér-tó térségében a partimadarak közül a bíbicek jelentek meg elsőként, február elején. Őket követték a nagy pólingok, az aranylilék és a pajzsoscankók. A Csomorkány környéki területeken jelenleg mintegy 3 ezer bíbic tartózkodik. Az aranylilék egyedszáma elérte a kétszázat, ők döntően a bíbicek csapataiban vegyülnek el. Emelkedik a fütyülő és a csörgő récék száma, előbbiből 130, utóbbiból 190 volt eddig a legtöbb. A Fehér-tó vízborítottsága most mintegy 75 százalékos, február 20-án 1900 darut számoltak a park munkatársai a tavon és környékén. A nagy lilikek száma 1400 körül mozog. Kardoskút környékén már Zsuzsanna nap előtt megszólaltak a pacsirták, s rendszeresen dalolnak a sordélyok is.

A Kis-Sárrétre igen korán, már február 10-én visszatértek a bíbicek. Azóta rendszeresen megfigyelhetők esetenként több százas csapataik is. Elsősorban a Biharugrai-halastavakon, a környező vizes élőhelyeken és legelőkön táplálkoznak. Másik tavaszt idéző madarunk, a mezei pacsirta szokás szerint Zsuzsanna nap körül érkezik vissza, ezúttal sem volt ez másként, február 18-án lehetett megfigyelni az első példányait. A hímek néha már énekelnek is. A napokban érkeztek vissza az első kanalasgémek és már a fészektelepek körül szorgoskodnak, mivel ők korán, már március közepén lerakják tojásaikat. Szintén a napokban érkeztek vissza a nagy pólingok, ők is csak a keményebb januári fagyokban voltak távol. Ilyenkor a lecsapolt halastavakon és a környező legelőkön kutatnak táplálék után. Egyre gyakrabban hangzik fel a széncinegék „nyitnikék" éneke, s a fekete rigók is dalra fakadtak már.

A Kígyósi-pusztán az átlagoshoz képest idén februárban gyenge a madármozgás. Kevés a vízi- és a partimadár, mivel nincsenek vizek a területen. Csak néhány száz vadlúd és ugyanennyi réce mozog a térségben, ez a szokásos mennyiségnek mindössze 10 százaléka. A darvak is inkább csak átvonulnak a terület felett, esetenként 100-200 alkalmi éjszakázó példány fordul elő. A bíbicek száma lassan növekszik, megközelíti a kétszázat. A seregélyek tábora valamivel népesebb, eléri a háromszázat. Mintegy 500-800 nagy lilik mozog a területen. Néhány tucatnyi nyári ludat is látunk, ők igyekeznek továbbmenni a nagyobb vízfelületekre. A csörgő és tőkés récék a csatornáknál csoportosulnak, mert ott találnak vizet. Megérkeztek a mezei pacsirták, az erdőkben énekelnek a fekete rigók, s megélénkültek a harkályok is. Az örvös galambok kisebb csapatai szintén megjelentek már a Kígyósi-pusztán.