Városi legenda - Tévéstúdióban játszották el a Holdra szállást

1969. július 20. nagy nap volt az emberiség történetében: az Apollo űrprogram keretében ugyanis a NASA végrehajtotta az első sikeres Holdra szállást.

Az Apollo–11 négy nappal korábban, július 16-án emelkedett a magasba a floridai Kennedy űrközpontból, fedélzetén három űrhajóssal.

Közülük Neil Armstrong és Edwin Aldrin volt olyan szerencsés, hogy az égitest felszínén landolhatott a leszállóegységgel.

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – a Holdra lépő Armstrong szavait ma már a kisiskolások is fújják. Aztán egymilliárd tévénéző szeme láttára kitűzték az amerikai zászlót, rengeteg mintát gyűjtöttek, számos fotót készítettek.

Ám egyesek a mai napig hazugságnak, szemfényvesztésnek, jól megtervezett tévéműsornak tartják az eseményt. 

Idegenek nyomai

Az 1972-es Apollo–16 küldetés felvételeit elemezve egyesek arra jutottak, hogy valamilyen építmények lehetnek a Holdon, amiket a NASA titkol az emberiség elől.

A fanatikusok szerint ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis egykoron egy nagy civilizáció lakta az égitestet. Egy videót is feltöltöttek az internetre, amelyben John Young űrhajós mozgását elemzik az Észak-Ray-kráter közelében. Hamar kiderült azonban, hogy a felvételt manipulálták, a felbontását lebutították, egyes részeket pedig retusáltak is.

Gyanús a sisak

Az egyik űrhajósról egy olyan fotó készült, amin sokak szerint egy furcsa tárgy tükröződik vissza a sisakján.

Ez állítólag kísértetiesen hasonlít egy olyan stúdiólámpára, amit a plafonról szoktak lelógatni a filmfogatásokon, miközben semmi sem lehetne ott. Emiatt sokan biztosak benne, hogy az egész Holdra szállás nem más, mint egy stúdióban leforgatott műsor. Az amerikai űrhivatal erre azt mondta: elég rossz minőségű a fotó ahhoz, hogy bármit határozottan ki lehessen jelenteni arról az elmosódott valamiről.

Leng a zászló

Mivel a Holdnak nincs légköre, így szél sincs, tehát elméletben nem is lenghetne a kitűzött amerikai zászló. A holdi fotókon azonban ez látszódik – tromfolnak az összeesküvéselmélet-gyártók.

A NASA ezt a felvetést azzal cáfolta, hogy a zászlót egy vékony csőben, összetekerve tartották, így amikor kibontották, a töltés miatt egy ideig még lengett. A zászlórúd ledöféséhez ráadásul két emberre volt szükség, és mivel a Holdon nincs légellenállás, ami a mozgását megállítaná, akár a végtelenségig is lenghet az égitesten a zászló.

Rece-fice

Miután múzeumban kiállították Armstrong űrruháját, egyesek egyből kiszúrták, hogy a szkafander talpa teljesen sima, holott a Holdon készített fényképeken egy recézett cipőtalp nyomai láthatóak az égitest finom porában.

Később kiderült: a fotókon nem Armstrong, hanem Aldrin cipőnyomai vannak. A NASA azt is elárulta: mindkét űrhajós bordázott talpú védőcsizmát húzott a Holdra lépés előtt, hogy biztosabban járhasson, Armstrongé azonban ott maradt az égitesten.

Nincs is Hold!

A legmeredekebb, Holdra szállást tagadó elmélettel egy névtelenségbe burkolózó hobbicsillagász állt elő még 2015-ben.

Szerinte a Hold egyáltalán nem létezik, csupán egy illúzió, egy hologram, amit a NASA az égboltra vetít, hogy megtévesszen bennünket. Indoklása szerint éveken át vizsgálta a Holdat távcsővel, s közben bizonyos rendszerességgel beremegett a látott kép, mintha egy hullámsáv haladna keresztül az égbolton. Szerinte ezt számos társa is bebizonyította, a NASA-tól pedig nem kapott kielégítő cáfolatot ez ügyben.