Hangsebességgel hasít a kapszulás vonat

A személyszállítást forradalmasítani akaró cégek évtizedek óta versenyeznek egymással, hogy a kapszulás, villámgyors utazás elérhető közelségbe kerüljön. Az első teszt sikeres volt, a kérdés már csak az, mikor ülhetünk be mi is az űrsiklóba.

A közlekedést a születésétől fogva végigkísérte a rekordok hajszolása, minden mérnök és társaság azon volt, hogy valamiben a legjobb, legerősebb, leghosszabb, legnehezebb, de legfőképp a leggyorsabb legyen. Így van ez a személyautó-gyártásban, és így van ez a repülők és a vasút történetében is.

A vasúti sebességrekordok mindig látványosak és széles közönség számára könnyen érthetőek voltak, ezért egy-egy rekordkísérlet vagy új csúcs elérése mindig nagy érdeklődésre talált. Egymás után születnek a technológiai újdonságok, a személyszállítás forradalmasításának a csillagos ég a határa, szinte szó szerint.

Hyperloopért megy a harc

Így van a vasúti közlekedést is új szintre emelő kapszulás utasszállítással is. Az úgynevezett hyperloop technológiát még 2013-ban vetette fel Elon Musk mérnök, de miután közkinccsé tették, több cég is alakult, hogy valósággá tegyék az ötletét. Megy is a harc a piacon, de a Virgin Hyperloop volt az első, aki a csőben sikló kapszulának pályát is épített a ne­vadai sivatagban és emberekkel tesztelték.

A vállalat két dolgozója egy 500 méteres pályán utazott végig 15 másodperc alatt, ami 172 kilométer/órás sebességet jelent.

A Virgin már elvégzett közel négyszáz tesztet, de ez a mostani mérföldkőnek számít, hiszen most először ültek benne utasok.

Vákuumban suhan a kabin

Őket egyébként kiszálláskor alaposan kikérdezték, hogy bírták pszichésen a bezártságot, fizikálisan pedig a gyorsaságot. Meglepő módon mindketten csak pozitív válaszokat adtak. Nem alakult ki bennük klausztrofóbia, és nem volt gyomorforgató hányingerük sem.

A Pegasus így jól vizsgázott, ami lekicsinyített változata a Virgin Hyperloop terveiben szereplő, 23 utas szállítására képes kapszulának.

A cég technológiai vezetője, Josh Giegel elmondása szerint a vákuumban suhanó, mágneses levitáció által hajtott kapszula indulása nagyjából olyan érzés, mint ha egy felszálló repülőben ülne az ember, kollégája pedig úgy fogalmazott, hogy az utazás minden tekintetben felemelő élmény volt.

Kétszer gyorsabb a repülőnél

Persze a mostani csak töredéke a végsebességnek, ami 1000 kilométer/óra. Belegondolni is hátborzongató, hogy mindez már nemcsak fikció, hanem éveken belül valóság lehet bárhol. A cég reményei szerint a légritkított csőben szupergyorsan haladó kapszulák, teljesen átformálják a jövőben a személy- és a teherszállítást is.

A technológia kritikusai szerint ahhoz, hogy ez a fajta utazás ne csak utópia legyen, számtalan biztonsági kérdést meg kell még válaszolni. De az biztos, hogy egy fontos lépés volt egy olyan jövő felé, ahol az utasszállító repülőknél kétszer gyorsabban lehet kapszulákkal eljutni New Yorkból Wa­shingtonba, vagy akár pár perc alatt Debrecenből Budapestre.

Mindenesetre a Virgin Hyperloop nemrég bejelentette, hogy 500 millió dolláros tesztközpontot létesít West Virginia államban. Nagy tervük, hogy 2025-re minden biztonsági bizonyít­ványt megszerezzenek, és akkor nincs mese, 2030-ra kereskedelmi forgalomba hozzák csőben sikló kapszulájukat.