origo.hu
Az ősz elérkeztével, illetve a múlt heti óra- visszaállítással a nappalok sokkal rövidebbek lettek, emiatt a közlekedés résztvevőinek is egyre több időt kell szürkületben vagy esti sötétségben eltölteniük. A helyzetet tovább rontja a kedvezőtlen időjárás, illetve az őszre jellemző hajnali köd.
Forrás: Shutterstock
Az esti közlekedés veszélyeiről megjelent egy felmérés, mely szerint Európában a halálos balesetek 40 százaléka a sötétedés utáni időszakban következik be, annak ellenére, hogy az este 7 és reggel 7 óra közti órákban a forgalom mindössze ötöde a nappalinak. Ezek szerint ötször nagyobb veszély leselkedik ebben az időszakban a közlekedés résztvevőire, aminek a szakértők szerint több oka is van. Az egyik persze a korlátozott látási viszonyok, és ekkor még csak a sötétségre gondolunk, az autóknál a nem megfelelő fényszóróhasználat, vagy annak épp rossz beállítása, és természetesen a fáradtság.
Vitaminos segítség
Fontos tényező a vezetőknél fellépő farkasvakság vagy nyctalopia, amikor a vezető szeme nem képes azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Egy szemből elhaladó autó fényszórójának fényéből, vagy csak az utcai világításból sötétebb részre való áthaladáskor a farkasvakságban szenvedő rövid ideig gyakorlatilag semmit nem lát.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy 80 km/h sebességgel haladó autó másodpercenként 22 métert tesz meg, akkor könnyen felmérhetjük azt a veszélyt, amit a vakon száguldás jelent a közlekedés résztvevőire. A farkasvakságot az A-vitamin hiánya okozza, ami pótolható.
Intelligens fény
De nézzük autós oldalról is az esti vezetést. Egyrészt napjaink személyautóiban egyre bonyolultabb világítási és egyéb aszszisztensrendszerek segítik a biztonságos közlekedést. Persze nincs még mindenkinek olyan intelligens fényszórója és éjjellátó rendszere, mint amilyet a felső kategóriás DS 7 modelljeibe szerel a francia gyártó, mely rendszer egy a hűtőrácsra szerelt infravörös kamera képét mesterséges intelligencia segítségével elemzi az autó előtti 100 méteren.
A veszélyt jelentő tereptárgyakat, beleértve a gyalogosokat és kerékpárosokat is, egyrészt a fényszóró segítségével külön megvilágításba helyezi, illetve a vezető előtt a műszerfalon megjelenő képen be is jelöli a vélhetően veszélyt jelentő részeket. Sárgával jelöli a figyelmet érdemlő részleteket, de az igazi veszélyforrásokat, mint egy út szélén haladó kerékpárost, például már piros kerettel jelöl meg.
Persze ilyen rendszerek nélkül is lehet biztonságosan autózni, amennyiben valóban a látási viszonyoknak és saját képességeinknek megfelelő sebességet választunk, illetve kellő figyelmet szentelünk autónk világító berendezéseire is.
Megfelelő beállítás
Érdemes ebben az időszakban az autóval felkeresni egy szakműhelyt, és a fényszórók beállítását, jobb esetben fényerejét ellenőriztetni. A fényerő mérésére főleg a xenon fényszórókkal szerelt autóknál van szükség, ugyanis a nagyfeszültséggel működő xenon izzók képesek elfáradni a trafó meghibásodása miatt, és a korábbi fényerejük jelentős részét elveszítve szinte csak pislákolnak.
Fontos szót ejteni a ködlámpák használatáról.Ezeket a fényszórókat, illetve hátsó ködlámpákat csak és kizárólag rossz időjárás, elsősorban köd esetén használják, mert például a hátsó ködlámpa könnyen elvakíthatja a hátulról érkezőt, elnyomva akár a féklámpa fényét is, ami súlyos balesethez vezethet.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
