Ezért vészeli át valaki tünetmentesen a koronavírus-fertőzést

Bár az orvostudomány egyre többet és többet tud az új típusú koronavírusról, még mindig rengeteg kérdés merül fel a fertőzéssel kapcsolatban. Például a hétköznapi emberek nem igazán tudják, mitől lesz valaki tünetmentes vírusokkal a szervezetében vagy hogy ki mennyire lesz védett az esetleges SARS-CoV-2 fertőzés után. A Virológia Pécs Facebook-oldalon megjelent bejegyzésben a szakemberek igyekeznek ezzel kapcsolatban tisztázni pár dolgot.

Ahogy írják, az immunrendszer egy nagyon összetett rendszer, melyben változatos sejtek (B-sejtek, T-sejtek) és számos fehérje (gyulladási faktorok) is szerepel és alapvető feladatként például a betolakodó vírusok elleni küzdelmet vezénylik.

A járvány során, gyakorlati szempontból főként az antitest (vércseppes) gyorstesztek esetében hallhattunk az immunválasz valamilyen szintű méréséről. Ennél jóval kifinomultabb laboratóriumi módszerekkel részleteiben vizsgálható az immunitás jellege és mértéke. A B-sejteknek nevezett immunsejtek termelik a vérben keringő és a vírust megkötő antitesteket, illetve jegyzik meg ezek gyártási sémáját a későbbi elhárításhoz. A T-sejtek kissé már munkát végeznek, ők a fertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, illetve segítik a B-sejtek munkáját.

Arról sokat hallottunk, hogy a betegség súlyosságával összefügg, hogy mennyi antitest és mennyi antitest termelő B-sejt áll rendelkezésre a fertőzés után. A „mennyire vagyunk védettek” kérdést legtöbbször ezzel magyarázhattuk.

Érdekes módon egy friss tanulmány szerint a T-sejtekkel összefüggő immunitás nagyon hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A jellege azonban eltérő volt és ez talán bizonyos fokig magyarázhatja, hogy valaki miért képes tünetmentes fertőzéssel megúszni.

Az ő esetükben ugyanis jókor és jó mennyiségben termelődtek gyulladási szabályozó fehérjék (úgynevezett IFN-γ és IL-2) amellyel az immunrendszer egy kiegyensúlyozott antivirális választ vezényel a fertőzés korai szakaszában és ezáltal meggátolja a tünetek kialakulását. Jó eséllyel ez egy fontos tényező az ő esetükben.

A tanulmány, amely az eredményeket közölte, az első ilyen jellegű, komplex immunológiai palettát mérő vizsgálat, melyben tünetmenteseket és tüneteseket egyaránt vizsgáltak.

Fontosabb megállapítások:

– Tünetmentesekben a sejtes immunitás hatékonyabban vezényli a fertőzés korai stádiumának elhárítását.

– A sejtes immunitás jól működik tünetes és tünetmentes fertőzést követően is, habár az első fertőzés vezénylésénél van különbség (lásd előző pont)

– A sejtes immunitás többféle vírus fehérjére (vírus „alkatrészei”) is jól reagált, összetett és jól mérhető választ produkált a vírusra tünetes és tünetmentes fertőzés esetén is.

– Időben nem csökkent az itt ismertetett immunitás mértéke egyik csoportban sem.

A Pécsi Tudományegyetem virológusai szerint az újrafertőződésről keveset hallunk, az a néhány eset melyet leírt a tudomány pedig talán azon ritka kivételeket képviseli, ahol tünetek jelentkeznek a második alkalommal, így észrevehető az újrafertőződés. Az immunitásról alkotott kép egyre tisztább, valószínűsíthető, bár nem tudjuk biztosan, hogy az újrafertőződés, amennyiben a sejtes immunitásban valóban ennyire bízhatunk jóval enyhébb, akár tünetmentes is lehet. Azt persze továbbra sem tudjuk, hogy ezek az emberek (újrafertőzöttek) mennyire lesznek képesek terjeszteni a vírust, így a járvány hosszú távon milyen képet fest majd.