A glaukóma általában a szemnyomás emelkedésével jár, amikor a szem elülső részében lévő folyadék nem tud megfelelően elfolyni. A fokozott nyomás károsíthatja a látóideget, ami idővel látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A szemnyomás kezelésére leggyakrabban szemcseppeket alkalmaznak. A kutatók azonban egy új megoldást találtak, amely megkönnyítheti ezt a kezelést.
Az új gyógyszeradagoló rendszer, azaz az implantátum egy elnyújtott hatóanyag-leadású eszköz, amely képes akár három évig adagolni a szükséges gyógyszert a visszafordíthatatlan látásvesztést okozó szembetegség kezeléséhez - írja a Fanny magazin. Ezzel a módszerrel ugyanazt az eredményt lehet elérni, mint a hagyományos szemcseppel, tehát csökkenteni lehet a csarnokvíz termelődését és ezzel a nyomást, viszont nem szükséges naponta csepegtetni a szemekbe. A kutatások még folynak, de az eredmények biztatóak, így remélhetőleg hamarosan már bárki hozzájuthat a gyógyszeradagoló implantátumhoz. Ez azért nagyon fontos, mert sok beteg számára nehézséget jelent a naponta akár többszöri csepegtetés, főleg idősebb korban, amikor a látás már sokat romlott, ízületi fájdalmak is nehezíthetik a helyes csepegtetést és bizony a feledékenység is egyre több gondot okozhat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szemcseppek jelentős mellékhatásokat is produkálhatnak, beleértve a homályos látást, irritációt, szem kivörösödését, ráadásul a gyógyszer egy részét a beteg kipisloghatja, így nem is biztos, hogy a megfelelő mennyiség képes felszívódni.
Nem csupán a gyógyszer adagolására fejlesztettek ki már implantátumot, hanem a csatornavíz elvezetésére is. Az újabb műtétek már nem a szem saját szöveteit használják az elfolyás kialakítására, így ezek a beavatkozások nem csak hatékonyabbak, de a beteg számára lényegesen kevesebb megterheléssel járnak. A műtéti idő rövidebb, a gyógyulás gyorsabb és kevesebb szövődmény várható. Ez a beavatkozás már hazánkban is elérhető. A beültetett eszköz egy 8 és fél milliméter hosszú, hajszálvékony cső, ami egy rövid, helyi érzéstelenítéssel juttatható a kötőhártya alá. Az apró eszköz szabad szemmel nem is látható. A cső folyamatosan biztosítja a csarnokvíz elvezetését, így a páciens szemnyomása további kezelés nélkül normál tartományban maradhat. Ez jelentősen javítja az életminőséget, hiszen ideális esetben nem szükséges a mindennapi többszöri szemcsepphasználat.
A zöldhályog 65 év fölött minden tizedik embert érint, de már fiatalabb korban is előfordulhat. Világszerte több, mint 70 millió ember szenved ebben a betegségben, és közel 10 százalékuknál kétoldali vakság alakul ki. A korai diagnosztizálás kulcsfontosságú a kezelésben és a látásvesztés megelőzésében. Az olyan fejlesztések, mint az optikai koherencia tomográfia (OCT) vagy a vizuális terepi tesztelés jelentősen javították a glaukóma kimutatásának pontosságát és megbízhatóságát. Nehezíti azonban a betegség felismerését, hogy a tünetei – mint a szempirosodás, homályos látás, szemszárazság, fejfájás – általában nem elég nyilvánvalóak, hosszú időn keresztül, lassan és fokozatosan alakulnak ki. A páciensek általában csak akkor veszik észre, hogy valami nincs rendben, amikor a látásuk már drasztikusan romlani kezd. Ritkán, de kialakulhat a glaukómás roham – kőkemény szem –, amely a hirtelen megemelkedett szemnyomást jelenti. Ez orvosi szempontból sürgősségi állapot, mert a beteg erős fej- és szemfájdalma mellett nagyfokú látásromlással jár. A szemnyomás csökkentésével lassítható vagy akár megállítható a károsodás, így a látás a továbbiakban egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan romlik. Különösen akkor, ha a korai stádiumban fény derül a betegségre és mielőbb elkezdődik a kezelés.
A zöldhályog általában 40 éves kor fölött alakul ki, és gyakorlatilag bárkit érinthet. Vannak azonban bizonyos kockázati tényezők, amelyek jelentősen megnövelik a kialakulásának esélyét. Ilyen például, ha a családban már előfordult glaukómás betegség, szintén rizikófaktor az inzulinrezisztencia, cukorbetegség, magasvérnyomás, szív és érrendszeri betegség, migrén, rövidlátás, távollátás, kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek szedése. Ha a glaukóma nem tulajdonítható más kiváltó oknak, elsődlegesnek minősül. Amennyiben másik szemrendellenesség, szemsérülés vagy más betegség következménye, akkor másodlagosnak nevezik.
A tudomány mai állása szerint az elsődleges zöldhályogot nem lehet megelőzni, viszont a következményét, vagyis a látóideg-károsodást és a látásveszteséget igen. Ebben elengedhetetlenül fontos szerepe van a korai diagnózisnak, ezért fontos 40 éves kor felett 5 évente, 60 éves kor felett 2 évente részt venni szemészeti szűrővizsgálaton. Különösen akkor, ha a családban már korábban előfordult glaukómás betegség, ezen kívül cukorbetegeknek, magas vérnyomásban, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek. A másodlagos zöldhályog gyakran megelőzhető, ha az alap szemészeti betegséget, amely glaukómát okozhat, azonnal elkezdik kezelni. A szem sérülését is tanácsos elkerülni, mert némely esetben annak is lehet szövődménye a másodlagos glaukoma.
Egy gén okozhat zöldhályogot?
A glaukómát gyakran az idősebb korosztály betegségének tekintik, azonban számos öröklött formája is van, amelyek akár kisgyermekeket is érintenek. Az elsődleges veleszületett glaukóma (PCG) a leggyakoribb gyermekkori zöldhályog, amely születéstől 3 éves korig érinti a gyermekeket, és a vakság fő oka. Megállapították, hogy ezt a CYP1B1 gén mutációi okozzák. A genetikai kutatásoknak nagyon fontos szerepük van, hiszen már eddig is számos olyan gént azonosítottak, amelyek a glaukóma kialakulásának fokozott kockázatával járnak. Ilyen például a MYOC és OPTN gének mutációi. A folyamatban lévő kutatások célja több genetikai marker feltárása, ami korai felismeréshez és személyre szabott kezelési tervekhez vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.