Olaf Scholz német kancellár bizalmi szavazást kezdeményezett a múlt héten saját maga ellen. A mai parlamenti ülésen döntenek a képviselők a kancellár sorsáról. A menetrend úgy néz ki, hogy Scholz hétfőn beszédet mond a 733 parlamenti képviselőnek, elmondva, hogy miért kért bizalmi szavazást. Ezt követően két órányi vita következik, majd jön a szavazás...
Német sajtóértesülések szerint még maga Olaf Scholz is arra játszik, hogy a parlament vonja meg tőle a bizalmat, mert reményei szerint így februárban jobb eredményeket érnének el.
Felmerültek azonban olyan hírek is, miszerint a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) Olaf Scholz mellett szavaz majd. A feltételezések szerint a jobboldali párt azért támogatná a szocialista kancellárt, mert attól félnek, hogy a CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz - aki jó eséllyel februártól átvenné a hatalmat - háborús veszélybe sodorhatja Németországot Ukrajna fokozott támogatásával.
Emlékezetes, hogy december elején Merz váratlanul Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A megbeszélésen szóba került Ukrajna további támogatása is, valamint az is, hogy a németek Merz kancellársága alatt nagy hatótávolságú rakétákat (Taurus rakétákat) szállíthatnak az ukránoknak.
Merz egyébként mindig is támogatta ezeknek a nagy hatótávolságú rakétáknak az átadását, ellentétben Olaf Scholz kancellárral, aki határozottan ellenezte azt.
Az Insa új közvélemény-kutatása szerint az Alternatíva Németországért párt társelnöke és kancellárjelöltje Alice Weidel az elmúlt hetekben tovább erősödött, és már az első helyen áll a kereszténydemokrata Friedrich Merzcel együtt. Az Insa reprezentatív felmérése alapján 21 százalék szavazna Alice Weidelre. Ezzel az AfD vezetője a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzzel közösen az első helyen áll a kancellárjelöltek népszerűségi versenyében.
Azonban míg Merz továbbra is stagnál és egyértelműen lemarad pártja közvélemény-kutatási eredményétől, addig Weidel további három százalékpontot nyert az előző héthez képest. Kissé megelőzte saját pártját is, amelyet az Insa húsz százalékra tesz. A német gazdasági válság is a jobboldali politikus kezére játszhat, ugyanis a 45 éves Weidel közgazdasági doktorátussal rendelkezik.
A német kormánykoalíció november elején bukott meg, belső feszültségei azonban már 2021-es megalakulása óta látszódtak, és ezek az elmúlt egy-másfél évben többször is olyan durvának tűntek, hogy felmerült: akár vége is lehet a közös kormányzásnak. Tavaly ősszel az idei költségvetés összeállításán feszültek egymásnak a koalíciós pártok vezetői, idén ősszel pedig a jövő évi költségvetés mentén vált egyre egyértelműbbé, mennyire különböző elképzelései vannak a három párt vezetőinek.
Olaf Scholz kancellár aztán a november 6-án tartott esti sajtótájékoztatóján jelentette be: meneszti Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, aki erre azzal reagált, hogy kilép pártjával a koalícióból. Az országban a koalíció felbomlása óta nagyrészt megállt a politikai döntéshozatal. Ennek ellenére november végén a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének egyhangú döntéséből kiderült, a párt ismét Olaf Scholzot jelölné kancellárnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.