Magyar Péter és csapata kitelepítené a gazdákat a falvakból

magyar gazda
PUBLIKÁLÁS: 2024. november 10. 12:07
Hajmeresztő ötlet.

Magyar Péter agrárszakértője Raskó György, a rablóprivatizáció nagy "szakértője"  a falvakból úgynevezett farmközpontokra telepítené a gazdákat. A régi TSZ-világot idéző elképzelés szerinte azért lenne jó, mert így jobban dolgoznának a szerinte lusta gazdálkodók.

16:18-tól hallható ez a rész a videóban:


Elűzné a gazdákat a falvakból

A 90-es évek privatizációjának egykori központi figurájaként ismert közgazdász – aki az élelmiszeripar kiárusításában, illetve szétverésében is oroszlánrészt vállalt – először olyan vidékfejlesztési programot nevezett kívánatosnak, amelynek része lenne az úgynevezett újratanyasítás. Már önmagában az is figyelemre méltó, hogy ez alatt mit értett Raskó György: „Újra ki kell jönni faluból, a kényelmes életből és létrehozni olyan kisebb farmközpontokat, amelyek ott vannak a helyszínen. Az egész Európai Unióban a mezőgazdaság a tanyasi rendszeren alapul, Ausztriától kezdve Lengyelországig és Németországig mindenütt ott lakik a gazdálkodó, ahol gazdálkodik.”

Azt azonban nem fejtette ki az egykori MDF-es mezőgazdasági államtitkár, hogy pontosan milyen értelemben tartja túl kényelmesnek a falusi életet, s azt sem részletezte: miért tartja kizártnak, hogy egy falu a földek mellett helyezkedjen el. Sőt a következő mondatban még fokozta is az általa keltett fogalmi zavart, azt állítva, hogy „ezért van szükség a falurehabilitációs programra is, ami szerintem azt eredményezné, hogy a gazdálkodás teljesítménye, ami most alacsony szintű, visszamenjen arra a teljesítményszintre, ami 30-40 éve volt”.

Üres településeket rehabilitálna?

A nagyvállalkozó tehát gyakorlatilag kiűzné az gazdákat a falvakból a földek mellett létesítendő farmközpontokba, majd a már kiürült településeket „rehabilitálná”, ráadásul úgy, hogy utóbbi lépéstől még a termelés növekedését is várná. Az agrároligarcha még azt is hozzátette: szerinte nem a multicégeknek kellene beszállítania a nyersanyagokat, hanem a hazai gazdaközösségek saját szövetkezetet alapítva termelnék meg, dolgoznák fel és értékesítenék azokat az unióban.

Ez a kijelentés azért hangzik rendkívül furcsán Raskó szájából, mert a rendszerváltás idején éppen ő volt az egyik leghangosabb szószólója a külföldi üzleti tőke bevonásának. De a zöldbáró ezen kívül is számos alkalommal adta tanúbizonyságát annak, hogy nem a magyar érdekek az elsődlegesek számára. Így például azzal párhuzamosan, hogy a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának tagja volt, az ő érdekeltségébe tartozott egy, a magyar mezőgazdaságnak konkurenciát jelentő szójaimportcég.

Az uniós csatlakozásunk előestéjén pedig azt üdvözölte, hogy az agráriumot illetően korlátozódik Magyarország szuverenitása: „Azért is örülök annyira az EU-csatlakozásnak, mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról” – fogalmazott a közgazdász az Élet és Irodalomnak 2003 novemberében. 

Hajmeresztő tervek

Magyar Péter ugyancsak a Raskóéra hajazó nézeteinek adott hangot, amikor néhány héttel ezelőtt Brüsszel elképzelései mentén követelte az uniós agrártámogatási rendszer lebontását, ami gyakorlatilag csődbe vinné a magyar gazdákat. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.