
Lóháton vitték a fényt a hagyományőrző hunok a nyári napforduló tiszteletére. A Bors részt vett a Pest vármegyei Gombán megrendezett XX. Magyar Fényünnepen.
A Hun Szertér közepén, egy megszentelt területen "a déli nap tüzét őrizték", majd elkezdődött a szertartás és négy fiatal lángra lobbantotta az őrtűzzel a máglyát.
Ez egy élő történelemóra, ahol az őseink szakrális szellemiségét, Istennel való kapcsolatát ismerhetjük meg; biztos hátteret mutat, amire tudunk támaszkodni
- magyarázta a Borsnak Daróczi Zoltán az ünnep krónikása, hírvivője. „Nem úgy kell élni, ahogy az őseink éltek, hanem úgy, hogyha az őseink letekintenének, akkor büszkénk legyenek ránk. Az az ember, akinek a gyökerei ingatagok a hétköznapi élet valóságában nem tudja megállni a helyét, mert nincsen biztos pont az életében” - tette hozzá.
Az ünnep fénypontja az esti parázson járás volt, ami a félelmeinken való túllépés egyik szimbóluma. A jelenlévők egymás kezét fogva körülállták a megszentelt területet és együtt énekelve átszellemültek, majd akiket "hívott a tűz", sikeresen átsétáltak a parázson mezítláb. Mindenki felajánlotta a parázson járását a számára fontos dolgokért, például a hazáért, a családért.
A tűz hosszú évezredek óta azt jelképezi, hogy a belső félelmeinket, egy kicsit, legyőzzük, hogy önmagunkhoz képest egy kicsit jobbak legyünk, többek legyünk. Évről évre képesek legyünk megújulni; a tűz nem engedi, hogy félelemmel legyünk jelen, mert akkor megégünk
- mondta Daróczi Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy erre a feladatra először meg kell érni és csak azután lehet részt venni a parázson járáson, ami egyben egy beavatási szertartás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.