
A tudományos válasz a szerelemre a képalkotó technológia fejlődésének köszönhetően születhetett meg, ennek segítségével ugyanis a neurológusok napjainkban már sokkal jobban átlátják, hogy mi történik az agyban, amikor az emberek szerelmesnek érzik magukat.
Nem számít, mit mondanak a költők és a művészek: a szerelem érzése ugyanis valójában precízen összehangolt kémiai folyamatok eredménye, ami a központi idegrendszerben zajlik. Persze, sokkal líraibb, ha egy művész a szív húrjait pengeti, amikor leírja a szerelmet, mint amikor a tudósok összegzik, hogy mi történik a hipotalamuszban. Pedig a szerelem okát és összetevőit az agyban és nem a szívünk valamelyik pitvarában kell keresnünk – derült ki a Case Western Reserve University tanulmányából.
A szerelem során tapasztalt leginkább domináló érzelmek a vágy, a vonzalom és a ragaszkodás. A kutatók rávilágítottak, hogy ezek az érzések az agy különböző területein alakulnak ki, más-más kémiai folyamatok eredményeként jönnek létre.
A vágy érzése az agy hipotalamuszából ered és olyan alapvető szükségletekhez kapcsolódik, mint a szomjúság és az éhség
- mondta Dr. Cynthia Kubu, a kutatást végző Case Western Reserve University rektorhelyettese, neuropszichológus.
Egy románc korai szakaszában itt olyan kritikus hormonok termelődnek, mint az oxitocin és a vazopresszin. Ezek kölcsönhatásba lépnek az agy jutalmazó rendszerével, ezáltal pedig dopamin szabadul fel, amitől könnyen „függővé válunk”. Egyúttal csökken a szerotoninszint is az agyban, ami hasonló, ahhoz, mint amit a kényszerbetegségben szenvedők is tapasztalnak, de kísértetiesen hasonló folyamat megy végbe az agyban a kokain fogyasztásakor is. Felszabadul ilyenkor noradrenalin is, ami eufóriát okoz, és hozzájárul ahhoz, hogy a szerelem korai szakaszában szédüljünk és izgatottak legyünk. Ez az anyag azonban a szorongás érzését is táplálhatja – ami szintén gyakran tapasztalható, ha valaki szerelmes.
Miközben ezek a kémiai folyamatok zajlanak, addig csökken az aktivitás az agy félelemérzetért felelős területein, valamint a kritikus ítélőképességet biztosító kérgi régióban. Az, hogy búcsút inthetsz az észszerűségnek, amikor szerelmes vagy konkrétan azért van, mert csökken a prefrontális agyi kéreg aktivitása. Ez az agynak az a régiója, amely a logikus döntéshozatalhoz is kapcsolódik…
A kutatásokból kiderült az is, hogy a vazopresszin és az oxitocin közötti kölcsönhatás segít a romantikus érzelmek fenntartásában is. Kimutatták, hogy ezek a hormonok nem csak a szerelem korai szakaszában vannak jelen, tehát fontos szerepük van a hosszútávú kapcsolatok fenntartásában. A mámorító szerelmi kapcsolat első hat hónapja után a szerotoninszintünk normalizálódik, és tisztán láthatjuk szeretőnk erősségeit és gyengeségeit. Innentől már hosszútávú kapcsolatra rendezkedünk be, amely a stressz csökkenésével, a kötődés növekedésével és a biztonságérzettel jár együtt. Ezért főleg az oxitocin a felelős.
Abban viszont egyetértenek a kutatók, hogy a hormonok nem statikus mennyiségben termelődnek, így a szerelem magasságai és mélységei is változóak. Emiatt éli meg mindenki másképpen a szerelmet és ezért létezik többféle szerelem akár egyetlen ember életében is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.