„Egy világ omlott össze bennem” – életveszélyes daganattal műtötték a magyar zenész kisfiát

Lászlóék családjának kálváriája már negyedik éve tart. Kisfiuk, Brájen mindössze 800 grammal született 2019 novemberében, másfél hónapot töltött az inkubátorban. A család alig lélegezhetett fel, pár hónappal később a családapánál rosszindulatú heredaganatot fedeztek fel, a férfit meg is műtötték. Idén februárban aztán még egyszer a feje tetejére állt a család élete, amikor Brájennél rosszindulatú májdaganatot fedeztek fel. A kisfiú azóta már 10 kemoterápián, majd transzplantáción is átesett, de a harcnak még nincs vége. Az újonnan beültetett máj nagyobb mint ami kényelmesen elférne a kisfiú testében, így még az is lehet, hogy a gyermeknek újabb műtétre lenne szüksége. A család barátai összefogást sürgetnek, hogy az egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülő családnak segítsenek, Brájennek pedig méltó életet biztosítsanak.

Kilenc órán át tartott a transzplantáció

Szinte egy tenyérben elfért a kis Brájen, amikor világot látott egy kistarcsai kórházban. Születése után négy hónapot töltött különböző kórházakban, mire családja végre hazavihette. A boldogság nem tartott sokáig, mindössze három hónappal később a családapánál, Lászlónál rosszindulatú heredaganatot fedeztek fel az orvosok, két hónappal később pedig meg is műtötték. Azt hihetnék, hogy ennél több sorscsapás már nem sújthat egy családot, de sajnos igen. Idén februárban Brájent altatta az édesanyja, és miközben kisfiát simogatta, egy keményedést érzett az oldalán. Másnap azonnal orvoshoz mentek, és megkapták a lesújtó diagnózist: a kisfiúnak rosszindulatú májdaganata van. „Egy világ omlott össze bennem” – mondja László, aki a budapesti Bókay Gyermekklinikánál adott interjút a Borsnak. Brájen ezután 10 kemoterápiás kezelést is kapott, hogy annyira összezsugorítsák a májat, hogy ki tudják venni. A kisfiú ezután transzplantációs listára került, és mindössze két hét várakozás után meg is érkezett az új máj. „A műtő ajtajáig kísértem, én adtam be neki a bódítót. Mielőtt becsukódott az ajtó, felmutatta a hüvelykujját, hogy minden rendben lesz. Akkor ott arra gondoltam, hogy talán utoljára láttam a fiam. Kilenc órán át tartott a műtét, és voltak kemény pillanatok közben, ezt az altatóorvostól tudjuk” – meséli az édesapa, akit láthatóan meggyötörtek a mögötte lévő évek.

Nagyon szoros az apa-fiú kapcsolat

A transzplantáció sikerült, de a máj, amit Brájennek beültettek, nagyobb, mint kellene. Jelenleg a kisfiú gyomrát és tüdejét is nyomja, a gyermek ezért nem tud enni sem, folyamatosan öklendezik. Most kapni fog majd egy szondát, ami a gyomrot kikerülve juttatja az infúziót a vékony bélbe. Ez azért rendkívül fontos, mert Brájent táplálni kell, létfontosságú, hogy erősödjön. Ugyanis vagy megnő a kisfiú a nagyobb májhoz, vagy egy újabb műtét vár rá, aminek során levágnak egy kis darabot a beültetett szervből. Az apuka azt mondja, az őket körülvevő orvosok és ápolónők általában a hős és csoda szavakat használják fiára. „A Jóistenben bízunk, hívők vagyunk” – mondja az édesapa, hozzátéve, hogy kisfia is ugyanúgy hívő. „A jászfelsőszentgyörgyi Eklézsia Gyülekezethez tartozunk, amit Fehér Krisztián országos főpásztor vezet. Brájen fiam a legerősebb tagja a közösségnek” – mondja az édesapa, aki maga is igyekszik bizonyítani Istennek. „Leszoktam a cigiről is” – monda a férfi. 

Brájen most a Bókay Gyerekklinikán van, és négy napja már édesanyja is vele lehet a kórházban, amióta a kisfiú lekerült az intenzív osztályról. Most már csak László ingázik minden áldott nap Jászfelsőszentgyörgy és Budapest között. A zenészként dolgozó férfi most dolgozni sem nagyon tud. „Már mennék, de most meg nem is hívnak, mert tudják, hogy baj van náluk, és hogy eddig nem dolgoztam” – mondja. Az élet azonban így nem egyszerű, a benzin, a parkolások emésztik fel a pénzt, László azonban jön rendületlenül, mert kisfiának szüksége van rá. 

 – mondja az apa, akinek ekkor meg is csörrent a telefonja. A párja hívta a kórházból, kérte, menjen vissza, mert a kisfiúnak már hiányzik.