Nemzeti Összetartozás Napja: A béke tüzei is lesznek a magyar tüzek ma este az egész világon

A trianoni békediktátum évfordulóján immár hagyomány, hogy világszerte meggyúlnak a magyarok összetartozását kifejező tüzek. Eddig idén csaknem 800 helyről jelezték, hogy tüzet gyújtanak, a Kárpát-medencén kívül Amerikától a Távol-Keleten át Ausztráliáig és Afrikáig, az egész világon.

Idén is június 4-én, budapesti idő szerint 20:23-kor gyulladnak meg az Összetartozásunk Tüzei. Mivel sajnos nem ért véget az Ukrajnában dúló háború, így annak mielőbbi befejezéséért ezek a lángok idén is a Béke Tüzei is lesznek.

Az Összetartozásunk Tüze rendezvény szervezői a világban működő magyar cserkészszövetségek, az ötletgazda a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség.

Három évvel ezelőtt, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára hirdették meg az eddigi legnagyobb az Összetartozásunk Tüze programot, akkor  hat kontinens 73 országának 2551 településétől 6137 tüzet vállaltak önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek. 

Az Ukrajnában dúló háború miatt nem csak az összetartozásunkat, hanem a magyarok békéért való kiállását is kinyilvánítják a világ minden táján egyszerre fellobbanó lángok, amelyek idén is a Béke Tüzei is lesznek.

Az akció nemzetünk három évfordulójára is emlékezik: Szent István király ezeresztendős keresztény államiságára, a trianoni békediktátum aláírására és a 2010-ben megszavazott kettős állampolgárságról szóló törvényre, ami lehetőséget adott az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarok számára, hogy közjogi értelemben újra az anyaország részévé, annak állampolgárjaivá válhassanak, vagyis a területi szétszakítottság ellenére újra összetartozhassanak.

Ma estig még lehet csatlakozni az egész világot átfogó eseményhez, a részletekről itt olvashat.

A trianoni veszteség számokban

A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, a diktátumot végül Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban.

A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területét pedig 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határokhoz közel. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. A magyar állam ezzel elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

1933-ban kezdődött a tűzgyújtás hagyománya ezen a napon

Az 1933-as gödöllői jamboree (Cserkész Világtalálkozó) idején a Magyar Cserkészszövetség megrendezte a Magyar Szolidaritás Napját. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.

1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére, a valamikor ezeréves határra. Több tucat tűz égett egy időben.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezeket a kezdeményezéseket, és ennek nyomán Magyarországon, a Kárpát-medencében, az egész világon Kazahsztántól Honoluluig, Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig fellángoltak a cserkész tábortüzek vagy gyertyácskák, időzónánként körbejárva a Földet.