Te tudod, mire emlékezünk pontosan március 15-én?

Szabadságharc, forradalom, a sajtószabadság és függetlenség megalapozása, mindez az egyenlőség és a testvériség zászlaja alatt. Ez történt 1848. március 15-én. Pontosabban ekkor kezdődtek az események. De mik is voltak ezek, meddig tartottak és miről emlékezünk meg pontosan 1848. március 15-ével kapcsolatban? Íme a válaszok!

Mi történt 1848. március 15-én?

Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött is a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival, amik az egyenlőség, szabadság, testvériség voltak. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt-olvasható a kormany.hu-n.

Ezt érdemes tudni a 12 pontról és annak elfogadásáról

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) március 14-én este végleg elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Így született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsáttatták az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Mi történt március 15. után?

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót Pest városának alpolgármestere és mások álltak a mozgalom élére és így vált az országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: "éljen a szabadság!". Az ablakokból nemzeti szín lobogók lógtak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel, akik belementek, hogy március 17-én gróf Batthyány Lajost nevezzék ki miniszterelnöknek a frissen megalakuló önálló magyar kormány élére. Létrejött tehát a független magyar kormány.

A forradalom leverése

• 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán 35.000 fős seregével megtámadja a magyar kormányt. 1848. szeptember 29-én a jórészt újoncokból álló magyar sereg visszaveri a közel kétszeres túlerőben lévő horvátok támadását. Jellasics fegyverszünetet kért, amit visszavonulásra használt fel.
• 1848 szeptemberében lemond a magyar kormány a tárgyalási politika kudarca miatt.
• 1848. október 3-án a Habsburg uralkodó Jellasicsot teljhatalmú magyar királyi biztosává és a magyar fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki.
• 1848 decemberére az európai forradalmak többségét már leverték, és Magyarországon is kezdtek megerősödni a forradalom ellenségei.
• 1849. április 2-án megkezdődik a tavaszi hadjárat, ami május 21-ig, a budai vár bevételéig tart.
• 1849. június közepén orosz tábornokok vezetésével közel 200 000 fős orosz hadsereg tör Magyarországra a Habsburgok kérésének megfelelően.
• 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál az orosz tábornok csapatai előtt.
• 1849 Augusztus 17-én Damjanich átadja Aradot az oroszoknak, 26-án Munkács is megnyitotta kapuit a cári csapatok előtt.
• 1849. október 6-án Aradon kivégzik a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten az Újépületnél sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is.