Csalló Kázmér egész életében hű maradt szülőföldjéhez, Kárpátaljához. Mindig is magyarnak vallotta magát, három gyermekét is erre nevelte. A fia és a két lánya már kirepült a fészekből, egyikük egy unokával is megajándékozta. A család most a temetésére készül, mert a férfi elesett az ukrán-orosz háborúban. A Bors elérte a középső gyermekét, Juditot, aki megtörten nyilatkozott a tragédiáról.
- Édesapám már 17 esztendős korában katonai egyenruhát öltött. Évekig harcolt Afganisztánban. Talán pont az akkori tapasztalatai miatt döntött úgy az ukrán hadsereg, hogy most is behívják. Ez nem a magyarok háborúja, így nem is az övé, de úgy döntött, hogy nem tagadja meg a parancs teljesítését. A háború előtt kértük, hogy költözzön Magyarországra, de erről hallani sem akart – mondta a gyászoló nő.
Nem bujkált, nem futamodott meg. Pontosan egy évvel ezelőtt kapta meg a behívóját.
Az őrmesteri rangig jutott – mesélte Judit, aki amikor csak tudott, telefonon beszélt a fronton szolgáló édesapjával.
- Volt, hogy hetekig semmit sem tudtunk róla. Amikor végre elértük, elmesélte, hogy szerencséjére egy viszonylag nyugodtabb környezetben helyezték el a társaival. Az állandó táborhelyükön saját kezűleg épített egy faházat magának és az embereinek. Március 20-án beszéltünk vele utoljára. Akkor kapták a parancsot, hogy menjenek tovább, Közelebb a pokolhoz – csuklott el a leány hangja.
Kázmér egységét március 24-én bombatámadás érte. Az őrmester nem élte túl. A család fájdalma mérhetetlen.
Az édesapám így szeretett volna meghalni. Gyakran mondogatta, hogy a Csalló névnek büszkén kell tovább élnie.
Azt szerette volna ha az emberek büszkén gondolná rá vissza
– fejezte be Judit.
A hősi halottat szombaton temetik a református egyház szertartása szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.